XIX. Zsibai Népzene és Néptánc Tábor Szilágycsehben
Két év kihagyás után ismét megtelt a szilágycsehi művelődési ház a XIX. Zsibai Népzene és Néptánc Tábor gálaműsorán, július 15-én. Hét nappal azelőtt ugyanis megkezdődött a tánctábor és ez a hét nap is elég volt ahhoz, hogy szívek, fülek nyíljanak meg, kezek, lábak mozduljanak meg a népzene, népdal ritmusaira, elég ez az idő ismerkedéshez, a barátságok kialakulásához, azok ápolásához és a rengeteg tanuláshoz.
A gálaestet a Tövishát Kulturális Társaság elnöke nyitotta meg. „Tavasszal, amikor mi, szilágycsehiek értesültünk arról, hogy Szőke Anna táborvezető idén újra megszervezi a zsibai néptánctábort, mindenkiben egy érzelemlavinát indított el. Talán az öröm volt a legjellemzőbb érzelem, amihez társult a csodálat és a tisztelet azért a bátorságért, hogy bevállalja, hogy nem hagyja magát, hogy nem csak a hamut őrzi, hanem szívügyének érzi a láng továbbadását. Amint az Exupery is vallotta, kultúrát ajándékozni azt jelenti, hogy szomjúságot ajándékozol. 199 gyermek, fiatal lett szomjas a hagyományunkra, a kultúránkra, a néptáncunkra, a népzenénkre. Így találkoztak és dolgoztak együtt: Kaposvár, Szilágycseh, Marosvásárhely, Debrecen, Diósad, Pilisborosjenő, Zilah, Szilágypanit, Balla, Doba, Vérvölgy, Szér, Désháza, Kraszna, Szamosardó, Egrespatak, Bagos, Nagyfalu, Szilágyfőkeresztúr, Tordaszentmiklós, Mosonmagyaróvár, Jánossomorja, Budapest, Nagymon, Nagybánya, Paptamási, Nagyvárad.
Olyan gazdag, színes és sokoldalú volt ez a tábor, mint amilyen gazdag, sokoldalú és színes a mi kultúránk is és mi ezért, szülőként, közösségként, magyarként nagyon hálásak vagyunk. Hálásak vagyunk a szervezőknek a Berekenye Ifjúsági Társaságnak, a Szilágycsehi Polgármesteri Hivatalnak, a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központnak valamint a Szilágycsehi Művelődési Háznak; a támogatóknak: a Communitas Alapítványnak, a helyi oktatási intézményeknek, a Tövishát Kulturális Társaságnak, a Berekenye Néptáncegyüttesnek, a Szilágycsehi RMDSZ-nek, az RMDSZ Szilágycsehi Nőszervezetének, a Szilágycsehi Református Egyházközösségnek valamint Szász Sándor és Domokos Ferenc vállalkozóknak; a zenészeknek és különösen az oktatóknak, népművészeknek azért az alázatért és azért a profizmusért, amiről itt, ebben a táborban tettek bizonyságot.”
Ez után a jelenlévőket Seres Dénes képviselő úr köszöntötte, aki beszédében felhívta a figyelmet ezeknek az alkalmaknak a közösségformáló erejére, s beszélt arról, hogy mennyire fontos nekünk magyaroknak a hagyományaink, a kultúránk ápolása, megőrzése, hiszen ez a kulcsa a fennmaradásunknak is. Megköszönte ugyanakkor Szőke Anna táborvezetőnek az odaadó munkáját valamint Daniel Săuca, a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ igazgatójának a magyar rendezvények mellett való helytállását és támogatását.
Az ünnepi műsort Farkas László oktató vezette le. Eközben a nézők képet kaphattak a táborban résztvevők mindennapjairól és megcsodálhatták a profizmussal felkészített táborozók másfél órás színvonalas előadását: az aprók táncát, a tövisháti táncokat, a krasznamenti táncokat, az oktatók táncát valamint a felső tiszamenti táncokat.
A táncok felkonferálásával bemutatásra kerültek az oktatók: Herczné Barna Éva, Bíró Szabolcs-Barna, Szilágyi Szabolcs, Hercz Lili, Rozsányi Dániel, Füzesi Henrietta-Hajnalka, Füzesi Nándor Albert, Vámosiné Kovács Ágnes, Vámosi István, Maklári Erika Erzsébet, Farkas László, ifj. Hercz Vilmos, Jócsák Gréta; a zenészek/zeneoktatók: Major Arnold, Birtalan József, Varga Marius, Varga László, Sólyom Ádám, Bacsó László-Zoltán, Bartalis Botond; valamin a kézművesek, népi mesterek: Süle Erika, Csere-Nagy Mária, Herczné Barna Éva, Szígyártó Petra.
A gálaest záróakkordja a táborozók elbocsátása volt. Szőke Anna táborvezető az ősi ír áldással búcsúzott:
„Legyen előtted mindig út,
Fújjon mindig hátad mögül a szél,
Az eső puhán essen földjeidre,
A nap melegen süsse arcodat,
S amíg újra találkozunk,
Hordjon tenyerén az Isten.”
Találkozzunk jövőre újra ugyanitt!
A.K.