Vincze Loránt: nagy a harc az uniós tisztségekért, de a mi prioritásaink változatlanok

Az erdélyi magyar közösségnek mondott köszönettel kezdte első, megválasztott európai parlamenti képviselőként tartott sajtótájékoztatóját Vincze Loránt pénteken, Marosvásárhelyen. Elmondta: Brüsszelben jelenleg egyfajta átmeneti időszak van, az új Európai Parlament a július 2-5. közötti első plenáris ülésen lép hivatalba, de a munka már elkezdődött: megválasztották a frakcióvezetőket, elkezdődött a prioritások meghatározása és a szakbizottsági helyek elosztása. A főbb tisztségek elosztása is folyamatban van, de a tárgyalások lassan haladnak. Most először fordul elő az Unió történetében, hogy a mérsékelt jobb- és baloldalnak nincs meg a többsége, és egy négypárti – néppárti, szocialista, liberális és zöld – nagykoalíció megalakulása tűnik a legvalószínűbbnek. Ennyi féle politikai opcióval és a különböző földrajzi, nemi és ország-csoportonkénti érdekkel az asztalon nehezen lehet megegyezésre jutni – magyarázta az RMDSZ megválasztott EP-képviselője.

„Az RMDSZ számára az az elsődleges, hogy olyan politikus legyen az Európai Bizottság elnöke, aki nyitott a kisebbségi kérdésre, támogatja a céljainkat. Manfred Webert ilyennek ismerjük, más jelöltről akkor nyilatkozhatunk, ha ismertté válik a neve és az opciói” – mondta el, hozzátéve: az EB elnökének személyétől függetlenül együtt kell majd vele dolgozni a kisebbségi jogszabályok kialakításán. A FUEN és az RMDSZ álláspontja világos az uniós biztosok tekintetében is, azt kérik, legyen egy biztos, aki a nyelvi és kulturális sokféleségért felel.

A szakbizottsági tagságok kapcsán Vincze Loránt úgy fogalmazott, az RMDSZ képviselői esetében a munkamegosztás adott. „Esetemben három bizottsági tagság körvonalazódik, bár végleges döntés nem született: az alkotmányügyi bizottság (AFCO), amelynek hatáskörébe tartozik minden belső reformmal és intézményi átalakulással kapcsolatos ügy; a szabadságjogok, igazságügy és belügyi bizottság (LIBE), amely a parlamenti törvénykezés nagy részéért felelős, látványos és fontos tevékenysége van, miközben feszültségektől és ellenérdekektől sem mentes; a petíciós bizottság (PETI), amely az állampolgári panaszokkal foglalkozik, ezek között az évek során számos Kárpát-medencei magyar és európai őshonos kisebbségi ügy volt” – számolt be.

Meglátása szerint az unió fő témái a következő periódusban a hétéves uniós költségvetés elfogadása, a migrációs válságra adott válasz, és ez által a Kelet-Nyugat ellentét feloldása, az eurozóna reformja, a Brexit-folyamat lezárása, az egységesebb külpolitika és védelmi politika kialakítása, a Kína gazdasági térnyerésére adandó válasz, illetve az uniós bővítés lesznek. „Az az érdekünk, hogy a kisebbségvédelem témaköre bekerüljön a prioritások közé, de az is, hogy az uniós költségvetés tárgyalásakor a Közös Agrárpolitika (KAP) ne kerüljön vissza a Bizottsághoz, ahogyan a zöldek szeretnék, hiszen akkor nulláról kellene kezdeni a tárgyalásokat, és a zöldek szempontrendszerének érvényesülése hátrányosan érintené a hazai gazdákat” – mutatott rá.

Úgy vélekedett, Románia számára most, az Európai Tanács soros elnökségének lejártával és az új EP-ciklus kezdetével ismét adott az újrahelyezkedés lehetősége, a hazai pártok közt pedig konszenzust kellene teremteni a közös érdekek mentén, mint a kohéziós alapok, mezőgazdaság, nagyberuházások vagy a Schengen-csatlakozás. „Szerintünk ide tartoznak a kisebbségi jogok, a kisebbség-többség párbeszéd is. Nehezen elképzelhető számunkra egy olyan konszenzus, amely nem szögezi le azt, hogy a magyar közösségnek jogos igényei vannak, amelyekről beszélni kell és beszélni lehet, akár egy etnikumközi paktum keretében, amelyben például a magyar nyelv regionális nyelvvé tétele komolyan vehető cél. Az úzvölgyi katonatemetőhöz hasonló ügyek gerjesztése nemhogy az előrelépést nem segítik, de visszavetik az eddigi eredmények egy részét is. Ez pedig az állam, közvetetten a többség felelőssége. A nemzetközi és európai intézményeket tájékoztattuk az úzvölgyi ügyről, és minden hasonló jogsértést azonnal jelezni fogunk az Európai Parlamentben és a FUEN-ben is” – fogalmazott az RMDSZ megválasztott európai parlamenti képviselője.

Vincze Loránt a sajtótájékoztatón beszámolt arról is, hogy a FUEN múlt heti, Pozsonyban és Dunaszerdahelyen tartott kongresszusán mindössze öt ellenszavazattal újraválasztották a FUEN elnökévé, ez pedig azt mutatja, hogy az európai kisebbségek ernyőszervezetében megszűntek a korábbi, keleti és nyugati kisebbségek közti ellentétek, így ma a szervezet erősebb és egységesebb. A FUEN prioritásai a következő periódusra a Minority SafePack kezdeményezés sikerre vitele, az európai érdekérvényesítés erősebbé tétele, és a figyelem felhívása a kisebbségekkel szembeni diszkriminációs esetekre a Minority Monitor platformon keresztül.