Több szerep a helyi közösségnek
– A magyarok körében általában sok a kétely az RMDSZ hatalmi pozícióit illetően. Miért jó az erdélyi magyar közösségnek, hogy Cseke Attila vezeti a bukaresti fejlesztési minisztériumot?
– Nincs tudomásom arról, hogy az erdélyi magyar emberek kételkednének az RMDSZ kormányzati szerepvállalásában, vagy szükségtelennek tartanák, hogy minden eszközt megragadjunk arra, érvényesíteni tudjuk a magyar közösség érdekét, gyarapítani tudjuk közösségünket. Minden felmérésünk azt bizonyítja, a magyar emberek pragmatikusak. Azt kérik az RMDSZ-től, hogy kerüljön a döntéshez minél közelebb. Erre nem mindig volt lehetőség, de most van. A közösség támogatta azt, hogy az RMDSZ tárgyaljon, és a jobbközép koalíció tagjaként kormányzati szerepet vállaljon. A tárgyalások eredményességét nyilván mindenki maga ítéli meg. Én úgy gondolom, hogy az RMDSZ, a koalíción belüli súlyát tekintve, jó eredményt ért el. Azért gondolom, hogy ez egy jó eredmény, mert olyan hatalmi pozíciókat tárgyaltunk ki – ha már hatalmi pozíciónak nevezzük, én inkább feladatnak nevezném, és így is tekintek rá –, amelyekből kézzelfogható eredményeket érhetünk el.
– A Nemzeti Liberális Párt (PNL) berkein belül nagy volt az elégedetlenség, amiért az RMDSZ szerezte meg ezt a tárcát. Miért ennyire fontos ez a minisztérium?
– Nem tisztem a liberális párt belső vitáit véleményezni. Azt viszont elmondhatom, hogy az RMDSZ-nek, a magyar közösségnek fontos, hogy ezt a tárcát megszereztük. Nagyberuházásokat jelent, és nagyon szükséges, bár sokszor kevésbé látványos kisebb befektetéseket. Emellett a közigazgatás, az önkormányzatok működése nagymértékben befolyásolja az emberek mindennapi életét, és a magyar közösség szempontjából kiemelten fontos, hogy ne a központosítás irányába szerveződjön a közigazgatás. Több szerepet kell kapjanak a döntéshozásban a helyi közösségek. Ennek megvalósítására egy eszköz a fejlesztési és közigazgatási minisztérium. Én eszközként és nem utolsósorban feladatként tekintek erre a tisztségre.
– Lesz közigazgatási decentralizáció Romániában?
– Az utolsó nagy decentralizációt az RMDSZ vitte véghez az egészségügyi rendszerben, és azt láthattuk, hogy ez fejlesztést jelent. A decentralizáció lehet a kulcs a közigazgatás korszerűsítésére is. Ha azt akarjuk, hogy a közintézmények megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak, ha azt akarjuk, hogy olyan településeken éljünk, ahol az ügyintézés könnyen megy, akkor decentralizációra van szükség. A közigazgatás decentralizációja olyan intézményeket is érint, amelyek más szaktárcák alá tartoznak. Ebben a közigazgatási minisztériumnak koordinációs szerepe van, és ezzel a lehetőséggel élni fogunk. Konkrét javaslatcsomagot fogunk benyújtani erre vonatkozóan, már a következő hetekben-hónapokban, még a mandátumom elején.
– Mikor kezdődhet el a bölcsődék építése, amit kiemelt programpontként emlegetett?
– Már tervezik a bölcsődeépületeket. Három tervrajzot kértem, egyet a vidéki, egyet a kisvárosi és egyet nagyvárosi bölcsődeépületekre. Amikor ezt befejezzük, akkor sor kerül a technikai okmányok előkészítésére, a megvalósíthatósági tervre, és azt követően megszabjuk a feltételeket, amelyek mentén pályázhatnak az önkormányzatok. 2021 végén már tudni fogjuk ezeket a feltételeket.
– Eddigi tapasztalatai szerint milyen az együttműködés Florin Cîţu miniszterelnökkel?
– Az a legfontosabb egy koalícióban, hogy a véleményeket egyeztessük, az esetleges vitákat a koalíción belül oldjuk meg, szolidárisak legyünk. Ezeket a szempontokat a tárgyalások alatt a miniszterelnök betartotta. Jó az együttműködés.
rmdsz.ro