Tánczos Barna: csak mentalitásváltással lehet előre lépni a környezetvédelemben

Hogyan indult a miniszteri munkája, melyek voltak az első intézkedései tárcavezetőként?

Amikor ilyen megbízást kap valaki, a legfontosabb leltározni azokat az ügyeket, amelyeket tovább kell vinni, és nem szakadhatnak meg a folyamatai. Ilyen volt az erdészeti program fejlesztése, a hulladékbegyűjtési rendszer kiépítése, további korszerűsítése, a PET palackok visszaváltásának beindításáról szóló kormányhatározat végelgesítése. Ezeket a területeket érintették tehát az első intézkedések. Ezen kívül kialakítottam a csapatomat, megkerestem azokat a szakembereket, akikkel együtt fogok dolgozni.

Románia ellen több kötelezettségszegési eljárás is indult az EU-konform szeméttelepek hiánya, illetve egyéb hulladékgazdálkodást érintő kérdésben. Milyen lépések szükségesek ezen a téren?

Sajnos az elmúlt években, de talán mondhatok évtizedeket is, felelőtlenül kezelték Romániában ezt a problémát. Nem megfelelően, vagy egyáltalán nem zárták le a régi hulladéklerakatokat, újak kiépítése pedig nem indult el megfelelő ütemben. Példaként említhetem Bukarest környékét, ahol egy projekt sem indult el ezen a téren. Számos olyan veszélyes hulladéklerakat van, amelyek felszámolás alatt álló jogi személyek tulajdonában vannak. Ezekkel sem tudott mit kezdeni a román állam. Ezek a problémák az évek, évtizedek alatt összegyűltek, ebből pedig következett a kötelezettségszegési eljárás. Azt kell mondanom, hogy jogosan, hisz olyan állapotokat tapasztalok a nagyvárosokban és Bukarestben is, amelyek semmiképpen nem egy európai uniós fővároshoz méltóak, sokkal inkább harmadik világbeli gazdálkodást juttathatnak az eszünkbe.

Az utóbbi időben a medve-kérdés társadalmi problémává vált Erdélyben, különösen Székelyföldön. Korábban Hargita megyei szenátorként többször megszólalt az ügyben, az emeberéletek védelmében. Miniszterként készül-e lépni ezen a téren?

Továbbra is úgy gondolom, hogy Románia ezen a téren is sokat késlekedett. Nincsen valódi vadgazdálkodás az országban, az elmúlt években minden a vadászatra szorítkozott. A vadgazdálkodással foglalkozó egyesületek leginkább a vadászatról ejtenek szót csupán, a közvélemény kevésbé ismeri a többi oldalát a vadállomány szabályozásának, kezelésének. Abban bízom, hogy paradigmaváltásra leszünk képesek, meg tudjuk mutatni a teljes komplexitását a feladatnak. Remélem, a medvék és más nagyvadak esetében is tudunk olyan programokat elindítani, amelyekkel kordában lehet tartani az állományokat. Például a sertéspestis terjedése is megakadályozható valódi vadgazdálkodással. Mindehhez sikerül lassan olyan szakértői csapatot összerakni, akik erre a paradigmaváltásra képesek lesznek, és segítségükkel a minisztériumot is teljesen más pályára tudjuk állítani.

A falopás is országos jelenséggé vált. Miniszterként az egyik első ígérete az volt, hogy februártól megállítható lesz az illegális fakitermelés Romániában, mert beindul a faanyag automatikus követésére szolgáló új rendszer (SUMAL). Hogyan fog pontosan működni?

A fa kitermelését, szállítását és feldolgozását hivatott nyomon követni az az informatikai rendszer, amelynek a fejlesztését elkezdték még a múlt évben. Több halasztás után január 31-ét ígérte a minisztérium a beindítás dátumaként, mielőtt átvettem a tárca vezetését. Ehhez a határidőhöz szeretném tartani magunkat. Ez olyan informatikai rendszer, amelybe be lehet vezetni azokat az adatokat, amelyek az erdős területeket határolják be. Ezekhez lehet rendelni a rendszeren belül kitermelési engedélyeket, ütemterveket, a kitermelést végző jogi személyeket is be lehet vezetni, nyomon lehet követni a szállítóeszközöket. A feldolgozó cégek esetében a készletnyilvántartás, a ki- és bejövetel követése fog sokat segíteni az ellenőröknek abban, hogy kiszűrjék az illegális famennyiségeket és meggátolják, minimálisra csökkentsék az illegális faalapanyag kereskedelmi forgalomba kerülését. Ez óriási kihívást jelent. Hihetetlenül nagy munka tökéletes informatikai rendszert fejleszteni. Az elindítása utáni első napok, hetek biztosan nem lesznek könnyűek, de bízom abban, hogy az erdészetekkel, a szállító cégekkel, illetve a feldolgozó vállalatokkal együttműködve véghez tudjuk vinni ezt a folyamatot.

Valószínűleg szükség lesz jogszabály-változtatásra, és a hatósági hozzáállás megváltoztatására mindenképpen. Látjuk azt, hogy nem sikerül leleplezni és felelősségre vonni a valódi „maffiát”. Meg kell találnunk a megoldást arra, hogy az igazi összefüggéseket, összefonódásokat, a valódi maffia-jellegű rendszereket fel tudjuk számolni. Ez viszont már nem a minisztérium feladata, hanem az ügyészségé és a titkosszolgálatoké, amelyeknek ezzel is kell foglalkozniuk.

Nagy feladatot jelent a lakosság környezettudatos nevelése. Készül-e ezen a téren valamilyen átfogó programra?

Többször elmondtam az elmúlt napokban, hogy egymagában a minisztérium nem lesz képes megváltani a világot. Elsősorban az emberek hozzáállásának kell megváltoznia ahhoz, hogy átütő sikereket érjünk el ezeken a területeken. A szelektív hulladékgyűjtés az egyik legfontosabb feladat. Olyan feladat, amelyhez nincs még felnőve a romániai társadalom. Ezen kívül a légszennyezés és a vizeink szennyezése is óriási probléma. Ha nem változik meg mindannyiunk magatartása, hozzáállása, akkor az állami intézmények csak rohanni fognak a problémák után, és nem tudják megfelelőképpen kezelni a dolgokat. Mindig tele lesznek a lerakóhelyek és a patakmedrek PET-palackokkal, és mindig szennyezett levegőt fogunk belélegezni.

Hogyan egyeztethető össze a miniszteri poszt a szenátori munkával?

Sokkal több a munka, de hasonlóan a kollégáimhoz, össze kell egyeztetnem a szenátori tevékenységemet a miniszteri megbízásommal. Részt kell vegyek a szakbizottsági vitákon és a plénumi szavazásokon, a miniszteri kötelezettségek nem mentesítenek az alól, hogy a parlamenti munkát is elvégezzem. Pontosan elő vannak írva azok az időpontok, időszakok, amikor jelen kell lenni a szenátusban, azon kívül a minisztériumban lehet hét napból hetet dolgozni.

rmdsz.ro