Sztánai farsang: hazavonzza az elszármazottakat és barátságok születnek

Töretlen a Sztánai farsang népszerűsége. 24 éve tartották meg először a háromnapos rendezvényt, amely azóta már hagyománnyá nőtte ki magát. Nemcsak a helybéliek és a környékbeliek vesznek részt a farsangon, hanem a településről elszármazottak is, függetlenül attól, hogy jelenleg Kolozsváron, Nagyváradon vagy Zilahon élnek.

2001-ben szervezték meg az első Sztánai farsangot, amelyet így idén már 24. alkalommal ünnepletek. A helybéliek lelkesen mesélnek az egykori mulatságról, amely Móricz Zsigmond nevéhez köthető. Az író 1914-ben ellátogatott a településre, és részt vett a Kós Károly által szervezett református farsangi bálon, amelyet a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényében örökített meg. Anus néni, a helyi boltos azt is elmondja, hogy településükön egykoron még Dsida Jenő is megfordult, és a jelenlegi farsang az egykori újjászületése, amely Papp Hunor helyi lelkésznek köszönhető.

A farsang újjászületése

„Amikor ide kerültem lelkésznek, 1999 októberében, nem tartottak farsangot Sztánán, a helybéliek sem emlékeztek az egykori mulatságra, de volt rá igény. Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány elnöke és Fekete Albert egyetemi oktató felkeresett bennünket azzal a gondolattal, hogy jó lenne Sztánán újjászervezni a farsangi bált, így először 2001-ben megtartottuk a háromnapos rendezvényt. Hó volt, sár volt, hideg volt, nem volt aszfaltos út, nem tudtuk hogyan lehet egy ilyen nagy eseményt leszervezni, de mindenki lelkes volt, segítőkész, és ennek köszönhetően sikeres lett a farsangunk” – meséli a lelkész.

A helybéliek és elszármazottak – Vincze Erika, Gheorghe Csilla, Török Melinda és Berecz Anna – nagy szeretettel gondolnak vissza az egykori mulatságokra. Mint mesélték, Magyarországról buszokkal és vonattal érkeztek a vendégek.

„Minden évben az állomáson vártuk a vendégeket, külön engedéllyel megállt a Corona Express, volt olyan év, hogy százan jöttek, megteltek a panziók, a helybélieknél is elszállásoltunk néhány vendéget, sőt a zsobokiak is szívesen látták őket. Az első évben nagy disznóvágást tartottunk, az udvaron az asszonyok pattogatott kukoricát készítettek rostában. Örültünk a vendégeknek, mert valami újat, a hagyomány szempontjából valami szépet mutattak és adtak át. Nekik köszönhető a Józsi báb égetése, ők mondták, hogy a farsanghoz hozzátartozik a bábégetés, amit megtartottunk, megőriztünk” – mesélték a hölgyek.

További részleteket a https://maszol.ro/kultura/Sztanai-farsang-hazavonzza-az-elszarmazottakat-es-baratsagok-szuletnek?fbclid=IwY2xjawIWqB5leHRuA2FlbQIxMQABHWh2fRVHBZgXlGnylm5odgIvjOy-eEllF67cB5J1kKcEi73PBmc4c5XqZw_aem_bFeL83yShHembVWwPV63-Q oldalon és a Szilágyság hetilapban olvashatnak.