Selymesilosva: Megvarrtuk magunk a viseletünket!

„A hagyománytisztelet nem a régi dolgok szó szerinti átvételét jelenti, sokkal inkább kritikai továbbgondolást” (Potozky László)

A hagyománytiszteletre, kulturális örökségünk gazdagítására adott lehetőséget a „Varrd magad a viseleted” SZIT kezdeményezésű program, mely eljutott Selymesilosvára is. Ennek köszönhetően márciusban a helybéli nők és lányok megvarrták a település népviseletét. Ez azért is nagy dolog, mert a háborús idők után bekövetkezett általános szegénység miatt, az ilosvaiak arra kényszerültek, hogy eladják az addig nagy becsben tartott ruhákat. Így hosszabb gyűjtőmunka után, régi fényképek és az idősek leírásai alapján sikerült újraalkotni, s ezáltal megmenteni a selymesilosvai népviseletet.

Köszönet illeti elsősorban Kovács Enikőt, aki felvette a kapcsolatot Katona Ibolyával a varró tanfolyam koordinátorával, és nagy lelkesedéssel, odaadással megszervezte, levezette az egy hónapig tartó munkát. Ezt a kezdeményezést támogatta a református egyház is Nemes-Szabó Renáta tiszteletes nő személyében. Rendelkezésünkre bocsátott egy termet, ahol a jelenlegi járványhelyzet szabályainak betartásával, megfelelő körülmények között dolgozhattunk. Mindezek mellett példamutatással biztatott, kitartásra buzdított. Érdem és köszönet illeti Kovács Szintia-Anett divat- és stílustervezőt, aki időt s fáradtságot nem kímélve segítette e nagyszerű terv megvalósítását. Szakmai jártasságának, tapasztalati hozzáértésének, nagy türelmének köszönhetően egy hónap alatt megvarrtuk a ruhákat. Természetesen voltak a csoportban ügyesebbek és kevésbé ügyesek (varrási tapasztalattal nem rendelkezők), de egymást segítettük, tehát elmondhatjuk, hogy a programnak közösségépítő jellege is volt.

S mivel a népviselet akkor tölti be igazi szerepét, ha viselik is, ezért a feltámadás ünnepét a régi hagyományokhoz híven ünnepeltük. A nők és lányok népviseletbe öltözve vettek részt az ünnepi istentiszteleteken.

Óvni, menteni kell a hagyományokat míg nem késő, ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy a nagy ünnepeinken, jeles napokon büszkén fogjuk viselni a selymesilosvai népviseletet, ezáltal is hozzájárulva a település jelenlegi arculatának alakításához, hogy mondhassuk Babits Mihállyal együtt „…lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani.”

Szabó Éva tanítónő