A sárgarépa egy nagyon tápláló zöldség, gazdag lúgos szerves sókban és karotinban, az A-vitamin provitaminjában. Tartalmaz B 1, B 2 és C-vitamint is. A sárgarépa ivólé nagyon értékes, különösen, akinek erőteljesen lúgosító italra van szüksége. Kitűnő üdítőital a gyermekek számára, ha azonos mennyiségű sárgarépa ivólét és nyers tejet keverünk össze.
A sárgarépa sok karotint tartalmaz. Mint az A-vitamin provitaminja, pozitívan hat a szívműködésre, a nyálkahártyára, a mirigyekre és a retinára egyaránt. Ugyancsak erősíti a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet, és óvja az idegeket. Ezen túl menően C- E- és K-vitaminokat is tartalmaz, valamint pektint és ásványi anyagokat.
Ennek mindenekelőtt a gyermek számára van jelentősége. Éppen ezért a sárgarépa termesztéséhez lehetőleg ne használjunk semmiféle növényvédő vegyszert, és nitrogéntartalmú műtrágyát is csak elővigyázatosan. Annak érdekében, hogy az A-provitamin-szükségletünket fedezzük, télen és kora tavasszal napi 50 g nyers répát kell elfogyasztanunk – leghelyesebb, ha reszelve, némi olajjal vagy tejszínnél keverjük.
Sárgarépa termesztése
A sárgarépa termesztését közepesen kötött, mély és laza, humuszos talajon végezzük. Nem kedveli a friss trágyázást, ám a kellően érlelt komposzt hasznára válik.
Nyári, valamint őszi fogyasztás céljára korai fajtákat (karotta) termesszünk, míg a téli tároláshoz nagyobbra növő, késői fajtát válasszunk. A karotta gyökere rövidebb, zsengébb és lédúsabb, mint az őszi fajták, amelyekben magasabb lehet a karotintartalom. Ha kedvezők a termesztési feltételek, a karottát akár 4 hónappal a vetést követően is betakaríthatjuk. A késői fajták tenyészideje 6-7 hónap.
A korai fajtákat már március folyamán vessük el, sőt különösen kedvező körülmények között akár februárban is, 20 cm sortávolságban.
A késői sárgarépafajtákkal nem kell annyira sietni de azért április végéig 25-30 cm sortávolságra vessük el.
Az öntözés, valamint a jó káliumellátás védelmet ad a répalevéltetű ellen, amely a levél mellett a gyökérnyakat is károsítja. Mihelyt a gyökér vastagodni kezd, korlátozzuk az öntözést, nehogy hatására megrepedjen.
Sárgarépa vetése szabadföldben:
Mivel nem fagyérzékeny növény, akár már februárban is vethetjük. Viszont, a tapasztalatok szerint nem sok értelme van ennyire korán elvetni, mert sokszor a föld még fagyos, vagy hó borítja. Nem mindegy, hogy a mag hét-nyolc hétig didereg a hideg talajban, vagy várunk még vele egy kicsit. A területi adottságok nagyon meghatározóak a szabadföldi vetésnél.
Vetés előtt készítsük elő a talaj. A télen megkeményedett földet lazítsuk fel, de ne csak a felső 5-8 cm réteget. A porhanyított, elgereblyézett táblán jelöljük ki a sorokat. Akár zsineg mentén, akár csak úgy kis kapával, az árok sekély legyen.
A magokat áztassuk be egy éjszakára, hogy megszívják magukat nedvességgel. Igen, tudom, hogy a répamag meglehetősen apró. Igen, tudom, hogy… De! Attól, hogy beáztatjuk, nem fog megindulni a csírázás. A bab, ami egy jól csírázó növény, egy éjszakás áztatástól elkezdhet csírázni, de a sárgarépa nem. Vagyis, nem kell attól tartanunk, hogy letörjük a gyököcskét. A menete a következő. A magokat egy pohárba szórjuk, kevés langyos vízzel felöntjük, kiskanállal megkeverjük, a pohár belső falára tapadtakat is lepiszkáljuk, és félretesszük. Másnap, apró lukú szűrőn keresztül leszűrjük, és papírtörlőre, szalvétára stb. kiszórjuk. Leitatjuk a fölösleges nedvességet, vagyis ismét száraz a mag külső héja. Ekkor elvetjük. Hogy mit nyerünk ezzel az egy éjszakás áztatással? Lerövidül a csírázási idő.
A répamag könnyű, hamar elviszi a szél, ezért lehetőleg szélcsendes időben végezzük. Sorjelzőnek használhatunk salátát, a dughagymából egyet – egyet.
Takarjuk a magokat, majd a gereblyével kissé tömörítsük a földet. Így az apró magokat egyenletesen veszi körül a föld, hisz az üres légrésben nem fog tudni kicsírázni. Társnövénynek a klasszikus hagymát használjuk. Egymást kölcsönösen védik. A hagyma védelmet ad a répának a répalégy, a répa pedig a hagymalégy ellen. A másik riasztó növény a kapor.
Akármennyire ritkítva is vetettük, a répa kelés sűrű lesz. Akkor kezdjünk el egyelni, mikor már jól látszik a sor, és három – négy levélkét is hozott a növény.
A magszalag egy nagyon ötletes, príma találmány. De tényleg. Nincs vele gond, hogy egyenletes távolságra kerüljenek a magok, mert ezt egy automata gépsor már kimérte, precízen beosztotta, ragasztózta és szórta a magokat. Egyszerűen tökéletes. Csak egyetlen kérdésem van:
A tavaszi zöldborsó levesbe hogy kerül majd répa és zöldség? Kiesszük az egyenletes távolságra magszalaggal ültetett répákat? Vagy a boltba/piacon vesszük a levesbe valót, miközben a kertben ott nőnek mértani pontossággal egymástól 5 cm távolságra a répácskák? Természetesen, a köztes megoldás a jó megoldás, vagyis ültessünk korai répákat zacskóból és kései, tárolásra alkalmasakat magszalaggal. Így az egyeléskor kihúzott répákat már fogyaszthatjuk is, amit viszont télire szánunk, szépen tudnak nőni a helyükön.
Sárgarépa cserépben:
Valóban, a címen lehet mosolyogni, mert az elején én is ezt tettem. Na, nehogy már cserépben neveljünk sárgarépát! De gondolkodjunk csak el egy pillanatra! Miért is ne? Hányan nem boldogulnak a répával? Hányan próbálják meg minden évben, hogy “majd most bejön, mert hallottam, hogy…”, illetve ” ha most sem sikerül, akkor feladom, és veszek a boltban”, esetleg “ugyan már, az a kis mennyiség, amit mi fogyasztunk, azt meg is vehetem” és egyéb ellenérvek.
Ha a talajunk kötött, agyagos, nincs akkora területünk, vagy csak egyszerűen érdekelnek minket az újdonságok, bátran vágjunk bele. Mit veszítünk?- az egy csomag répamag nem akkora tétel…
Igazi, rekordméretű sárgarépa, mely nem cserépbe, hanem konténerbe lett vetve. A tenyészterület egy komposztláda mérete.
Február végétől szakaszosan egész júniusig vethetünk különböző tenyészidejű magokat. Töltsünk meg jó minőségű, laza szerkezetű talajjal egy pár mély cserepet, és a földet alaposan locsoljuk be. Miután a fölösleges nedvesség eltávozott, egyenletesen szórjuk – sózó mozdulattal – az apró magvakat a földre, majd maximum 1 cm földréteggel takarjuk.
Kihajtás után szükséges az egyelés, ritkítás ahhoz, hogy szép kövér répáink legyenek. A továbbiakban a folyamatos egyelés lesz a munkánk, valamint a nedvesség biztosítása.
Ültetésre alkalmas minden olyan cserép, vödör, konténer, mely elég mély ahhoz, hogy szép hosszú gyökerek fejlődjenek benne. Itt a mélység ami fontos, hogy a gyökér zavartalanul fejlődhessen.
A sárgarépa a tápanyagot megvastagodott gyökérzetébe tárolja. Ezért a növényvédő szer-maradékok, más mezőgazdasági vegyi anyagok, különösen a nitrátok felhalmozódnak benne.
Répalégy
A sárgarépa legismertebb kártevője a répalégy, mely a petéit leginkább a gyökérnyakra helyezi. A kikelő lárvák berágják magukat a répa testébe, ezáltal fogyasztásra alkalmatlanná válik.
A répalégy ellen védekezhetünk a növénytársításból ismert párosítással, hogy egy – egy hagymát is dugunk a cserépbe, valamint hogy a répa gyökérnyakát folyamatosan feltöltjük földdel. Védekezési mód még a fátyolfóliás takarás, amely fent maradhat akár a teljes tenyészidő folyamán is. Szabadföldi termesztéskor, házikertben gond nélkül válthatjuk a hagyma és répa sorokat, egymást jól kiegészítik, védik.
Sárgarépa és a tápanyag:
Nagyon igényes a talaj tápanyagtartalmára, különösen a komposzttal dúsított, laza szerkezetű talajt kedveli. A nitrogén trágyázással óvatosan kell bánni, mert a tárolhatósága jelentősen csökken. Kálium igénye magas, nadálytő trágyaléből neki is adjunk. Soronként kevés fahamut is szórjunk ki, 1 négyzetméterre 10 grammot. Termesztési szezonban legalább kétszer trágyázzuk meg. Egyszer kelés után két héttel, majd fajtától függően félidőben. A rövid tenyészidejű fajtákat kelés után 2 hónappal, a hosszabbakat kelés után 3-4 hónappal – ez átlagban kb. május, illetve június-július közé esik.
Monty Don angol biokertész a nálunk is vetítésre került Biokert, biofőzőcske c. műsorából néhány perces részletben a sárgarépa vetéséről:
A kertész kertje című sorozatból pár perc a cserépben és szabadföldben nevelt sárgarépáról:
