Törvénymódosító-javaslatot iktatott az RMDSZ a parlamentben arra vonatkozóan, hogy az egyházak tulajdonában levő ingó és ingatlan tulajdonok karbantartását és felújítását állami költségvetésből is lehessen finanszírozni.

Bár a törvény eddig sem tiltotta ezt a lehetőséget, de pontosítani kell a jogszabályban, ugyanis a jogértelmezés miatt adódtak olyan települések, ahol az önkormányzat nem tudta célirányosan támogatni az alacsony jövedelemmel rendelkező egyházak tulajdonában levő kulturális örökséget, vagy éppen oktatási intézményeket. „Egy olyan áldatlan állapotot szeretnénk feloldani a kidolgozott törvénymódosítással, amely egyértelmű mindenki számára: számos kulturális örökség, tanintézmény van az egyházak tulajdonában, amelyek karbantartása vagy éppen javítása komoly anyagi terhet jelent az egyházközösségeknek. Az önkormányzatok részéről, bár megvan a jóindulat, de mégsem tudnak jogilag támogatást biztosítani a karbantartásra, felújításra. Ezt szeretnénk pontosítani a törvényben” – fogalmazott az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

A frakcióvezető-helyettes rámutatott: „a törvénymódosításban bővítenénk azokat a területeket, ahol az önkormányzatok saját költségvetésből támogathatják az egyházakat, és immár forrást lehet majd biztosítani a kulturális örökség részét képező javak megőrzésére, karbantartására, kulturális-vallási múzeumok rendezésére, fenntartására, egyházmegyék, esperességek közigazgatási székhelyeinek építésére, javítására, plébániák, parókiák, temetők karbantartására, valamint az egyházak tulajdonában levő oktatási intézmények javítására, továbbá a szociális és egészségügyi létesítmények építésére, berendezésére és javítására.”

Edig a törvény csak abban az esetben engedte meg az egyházi tulajdonban működő tanintézmények javítását, korszerűsítését önkormányzati támogatásból, ha abban felekezeti iskola működött: „Az egyházi tulajdonokban működő iskolák sok esetben nemcsak felekezeti iskolák, világi oktatás zajlik anyanyelvünkön, éppen ezért fontos, hogy meglegyen a szükséges jogi alapunk ahhoz, hogy az önkormányzat teljesíteni tudja a kötelességét, és megfelelőképpen karbantartsa ezeket a tanintézményeket. Ezúton is köszönöm a parlamenti képviselőknek, hogy felkarolták a javaslatot, és iktatták a parlamentben a kezdeményezést. Meggyőződésem, hogy nemcsak Kolozsváron, de számos más erdélyi településen hasznát vesszük a jogi pontosításnak” – fogalmazott Kolozsvár alpolgármestere.

A törvénymódosító-javaslatot első körben a szenátus szakbizottságai vitatják meg, majd a plénumi szavazást követően bekerül a képviselőházi eljárásba, ahol majd döntéshozó fórumként szavaznak a módosításról.