Az uniós pénzből finanszírozott beruházások önrészének fedezésére vehetnek fel kiskamatlábas állami kölcsönt az önkormányzatok – erről döntött a fejlesztési minisztérium javaslatára mai ülésén a kormány. Az intézkedésre 1 milliárd lejt különítenek el.

„Új lendülettel fejlődik Románia, több pénzből, mint valaha. Több beruházást, több felújított utat, iskolát és kórházat akarunk, nem a meglévő beruházások leállítását. 2023 végén lejár az uniós támogatással épülő beruházások kivitelezési határideje, ezért most esedékes az önrész befizetése a befektetéseket bonyolító önkormányzatok részéről. Számos önkormányzatnak gondot jelent, ha egy nagyberuházás egy részét, akár 1-2%-át is ki kell fizetnie. Ha viszont nem tudja fedezni ezt a költséget, a beruházás leáll, és a támogatást teljes mértékben vissza kell fizesse. Ezért van szükség a mai intézkedésre. A kiskamatlábas kölcsön településeink fejlődését biztosítja” – hangsúlyozta az RMDSZ-es fejlesztési miniszter.

A szaktárcavezető elmondta: a kölcsönt az államkincstár biztosítja, és az önkormányzatok három, legtöbb öt évre kérhetik, a ROBOR változó (jelenleg 1,52) plusz 1-1,5 %-os kamatjával. Ez a bankpiaci kamatoknál akár kétszer is előnyösebb lehet. A kérelmeket legkésőbb 2023 augusztus elsejéig, a regionális és a megyei adóhivataloknál lehet benyújtani.

Cseke Attila rámutatott: a mai döntés különösen a kistelepüléseknek segít, hiszen a kis költségvetésű önkormányzatoknak nem adnak kölcsönt a bankok, nagyobb kamattal sem, mert nehezen tudják fedezni. „A nagyvárosoknak azzal segítünk, hogy kisebb kamattal vehetik fel a kölcsönt az állami kincstártól, és nem adósodnak el nagyon. De a kisebb településeknek számos esetben ez az egyetlen esélye arra, hogy egy nagyobb beruházást, az iskola felújítását, vagy egy új épületet uniós finanszírozással építsenek fel” – zárta nyilatkozatát az RMDSZ-es miniszter.

A kormány döntése értelmében az egy milliárd lejes keretből a megyei önkormányzatok, a főváros és minden megyeszékhely legtöbb 7,5 millió lej kölcsönt vehet fel, 4 milliót minden municípium, 2 milliót a városok és legtöbb 1,5 milliót a községek azért, hogy ne csak a nagyvárosok éljenek a kormány által megteremtett lehetőséggel.