Megszavazta a héten a Szenátus plénuma azt az RMDSZ által is támogatott törvénymódosítást, amely az épületek energiahatékonyságára vonatkozó előírásokat teszi átláthatóbbá, a valós helyzetekben alkalmazhatóvá.

A törvénymódosítás tisztázza annak feltételeit, hogy miként kell megállapítani az épületek energiahatékonysági paramétereit. Az a cél, hogy az építési, illetve felújítási engedélyek kiadása zökkenőmentesen történjen. A jogszabály továbbá kitűzi a megfelelőségi jelentés használatát olyan épületekre, amelyeknek széndioxid kibocsátása a nullához közeli (nZEB – Nearly zero-emission building), mivel az EU által meghatározott normák szerint 2028-tól az új épületek semlegesek kell legyenek szén-dioxid kibocsátás szempontjából.

Ugyanakkor a kezdeményezés gyakorlatiasabbá teszi azt a jogszabályt, amely arra kötelezi az építtetőt, hogy az új épület energiafogyasztását legalább 30%-os arányban zöldenergiából biztosítsa. A jelenlegi törvény értelmében, abban az esetben, ha objektív okokból nem elérhető a megújuló erőforrásokat felhasználó felszerelések, mint például napelemek telepítése az épületre, egy legtöbb 30 km-es körzetben megújuló erőforrásra alapuló termelési kapacitást, például napelemparkot kellett létesítenie. Ez nemcsak felesleges terhet helyezett a kivitelezők vállára, hanem sok esetben lehetetlen vállalás is lett volna. A módosítás lehetővé teszi azt, hogy az új épületek esetében alternatíva legyen a villamos energia eredetét igazoló tanúsítvány felmutatása a kivitelező részéről, amely azt bizonyítja, hogy az épület megújuló erőforrásokat használ fel. Az eredetigazoló tanúsítvány kiállítását már szabályozza a hatályos törvény, és az Országos Energiaszabályzó Hatóság (ANRE) kezeli.

Antal Lóránt, az RMDSZ Hargita megyei szenátora és a törvénytervezet társkezdeményezője kiemelte: „az energiahatékonyság kérdéséhez, mint ahogy minden más zöld átállással kapcsolatos kérdéskörhöz gyakorlatiasan, megfontoltan kell viszonyulnunk. Olyan jogszabályokat kell kidolgoznunk, amelyek saját országunk érdekeit veszik figyelembe és nem bonyolítják a gazdasági szereplők vagy a közintézmények tevékenységét.”

A törvénymódosító javaslatot a továbbiakban a képviselőház szakbizottságaiban vitatják meg.