Pünkösd és az igazság Lelke

Pünkösd alkalmával ünnepeljük a Szentlélek kitöltetését. Miután Jézus felment a mennybe, az Atya nem „csak” teljhatalmat adott a Fiának, hanem még a Szentlelkét oda ajándékozta. És mit tett Jézus a Szentlélekkel? Tíz nappal az ő mennybemenetele után kitöltötte azt az ő tanítványaira, a mintegy 120 főnyi sokaságra.

Nos, ami a Szentlelket illeti, azt szeretném hangsúlyozni, hogy mi az ő természetének aspektusa: az igazság. Mert ő „az igazság Lelke.” Ennek megértése érdekében vissza kell mennünk a történelem kezdetéhez. Az Édenkertben azt találjuk, hogy Isten megparancsolta az embernek, hogy a kert minden fájáról bátran ehet – még az élet fájáról is –, de arról a fáról, amely a kert közepén van, vagyis a jó és a gonosz tudásának fájáról, arról nem, mert ha eszik róla, bizony meghal.

A kígyó azonban megkérdőjelezte Isten beszédének valódiságát. Elhitette az asszonnyal, hogy nem halnak meg, sőt olyanok lesznek, mint az Isten – pedig Ádám és Éva már startból o­­lyan volt, mint Isten, hiszen Isten képmására teremtett mindkettő. Sajnos, az ember fellázadt Isten ellen, és azóta minden emberben ugyanaz a lélek van: a hazugság, a hitetés és a tévelygés lel­külete. Immár nincs bennünk semmilyen rész, ami ne lenne megrontva a bűn által. Az értelmünk, érzelmünk és akaratunk egyaránt bukott lett és lelki sötétségben él. Ezért van az, hogy inkább hiszünk meséknek és hazugságnak, mint az igaz Istennek és a Szentírásnak. Mi több, természetünk szerint folytatjuk a kígyó munkáját és mi magunk is félrevezetünk másokat, miközben szívünkből haragszunk, ha valaki épp bennünket téveszt meg.

Isten viszont úgy döntött, hogy végtelen szeretetéből elküldi az ő egyszülött Fiát, hogy az ellene való lázadásunk miatt ő szenvedje el he­lyettünk a kínhalált. Miután pedig szeretetből feláldozta Fiát értünk, most kész nekünk adni az „igazság Lel­két”. Az ember tehát új Lelket kaphat Istentől. Micsoda kegyelem! Mindaz, akik hisz a bűneiért megfeszített és a megigazításáért feltámadt Messiásban, örök élete van. Az ilyen ember azért hisz, mert a Szentlélek meggyőzte őt az ő bűnei felől, és felismerte, hogy eddig nem gondolkodott helyesen Istenről, emberről, és a világról. Mivel azonban a Szentlélek felvilágosította őt, megváltozott a gondolkodása: felhagy a saját nézetének hangsúlyozásával, elfordul a gonosz életvitelétől és odafordul hittel Jézushoz. Ez a megtérés.

Természetesen, amennyiben a Szent­lélek az igazság Lelke, ez automatikusan feltételezi, hogy van igazság a világon, amit az Isten Lelke képvisel. Ezt az igazságot a Szentírás által közli velünk, amit ő maga sugalmazott. A relativizmus és az agnoszticizmus tehát ki van zárva, mert hisszük, hogy amit a Szentlélek a Bibliában mond, az mind megfelel a valóságnak.

Isten Szentlelke ugyanis az igaz valóságot képviseli, a Jézus követőiben pedig ugyanúgy kimunkálja az igaz hitet és megteremti bennük az emberek iránti szeretetet és az önzetlen jóakaratot.

Ez viszont azt is jelenti, hogy amikor valamilyen ideológia megkülönbözik az igazság Lelkétől és az Igétől, akkor mindig a Szentlélek képviseli az igazságot. Dehát akkor minden más világvallás téves? Az első válasz erre az, hogy minden világvallás tartalmaz ugyan va­lamennyi igazságot, hiszen azokat eleve az Isten képmására te­remtett emberek hozták létre.

Mi­vel azonban a világvallásokat a kígyó által immár elhitetett emberek alapították, az igazság Igéje kijelenti, hogy azok sok hamisságot is tartalmaznak, amelyek ellenkeznek a Szentírásban közölt kinyilatkoztatással és ezért egyik sem képes megismertetni velünk az igaz Istenhez vezető utat. Mert aki nem Jézusban imádja Istent, az nem is tiszteli igazán az Atyát. Csak Isten Szentlelke az, aki képes elvezérelni bennünket a Jézus felől való igazságra.

De ez a kizárólagosság nem csak korlát, hanem áldás, mert épp azért adatott a Szentlélek pünkösd napján, hogy elvezessen bennünket a Jézusban található üdvösségre. Hála Istennek, hogy elküldte az ő Szentlelkét, hogy megismertesse velünk Krisztust, aki maga az út, az igazság és az élet! Ezért hadd emlékezzünk meg arról pünkösd­kor, hogy az Isten nagyságos dolgait hirdető apostolok nem voltak részegek, hanem Szentlélekkel telve igaz és józan beszédeket szóltak. Hiszen a Szentlé­lek ajándéka által kijózanodtak a Megfeszítettről alkotott korábbi felfogásukból, és elhitték, hogy a Messiás épp a szenvedése által váltotta meg a világot. Amennyiben tehát mi is rábízzuk magunkat Jézus önfeláldozó szeretetére és neki engedelmeskedünk halálig, akkor bennünk is valósággá lett a Szentlélek munkája! Isten adja, hogy úgy legyen!

Áldott pünkösdi ünnepeket kívánok a Szilágyság minden kedves olvasójának!

dr. Borzási Pál
baptista lelkipásztor
(Szilágyperecsen)