Polgári nevelés másképp
,,Néhány nappal ezelőtt iskolánk tanítói, úgy gondolták, hogy tenni kellene valamit azért, hogy tanítványaink kissé közelebb kerüljenek az autizmussal élők világához, ugyanis április 2-át az ENSZ már 2007-ben az autisták világnapjává nyilvánította, azzal a céllal, hogy felhívja erre a világ figyelmét.
Életkoruknak megfelelő, egyszerű tevékenységekkel vagy egy-egy tanórának a mozzanatával, majd egy villámcsődülettel próbáltuk felhívni mi is a kisiskolások figyelmét az eseményre, s kékbe borult az iskolaudvar a sok kék szimbólumtól. Volt ott lepke, virág, kezek, sziluettek vagy a jelképes puzzle, no, meg gyermekzsivaj!
Saját tanítványaim kék színű hajpántot készítettek, és viseltek. Kék papírszívek díszítették ezeket, rajtuk pedig szebben, őszintébben le nem írható, általuk megfogalmazott bátorító, reménykeltő gondolatok sorakoztak. Megnéztünk egy összeállítást, amely rávilágított, hogyan ismerjük fel az autista gyermekeket, és hogyan reagáljunk minél természetesebben ezek érzékenységére, kommuniációs zavarára, túl aktív vagy túl passzív viselkedésére. Egy rövid kisfilmben végül autista gyerekeket, felnőtteket is láttak, s rácsodálkozhattak, hogy ők is úgy néznek ki, mint mi vagy úgy beszélnek, mint mi, s hozzánk intézett felhívásaikkal semmi mást nem kérnek tőlünk, csak azt, hogy értsük meg őket, fogadjuk el másságukat.”
Az iskolai tevékenységről részletesebben az e heti Szilágyságban olvashatnak.