Megemlékezés Zilahon: Wesselényi Miklós javaslatára 175 éve szabadították fel a jobbágyokat

Idén, június 6-án volt 175 éve, hogy az erdélyi országgyűlés, báró Wesselényi Miklós javaslatára, megszavazta az erdélyi jobbágyfelszabadításról szóló törvényt. Erről emlékezett meg főhajtással és koszorúzással a zilahi Wesselényi szobor előtt a magyar közösség.

Seres Dénes RMDSZ-es parlamenti képviselő a múltidézés kapcsán elmondta, nagy fontossággal bír ez az évforduló, ami a magyar, de főleg a román közösség számára jelentős. 1848. június 6-án fogadta el Kolozsváron az erdélyi országgyűlés a jobbágyrendszer felszámolását, ami 1848. június 18-án lépett érvénybe. „Elmondtam a román barátoknak, kollégáknak, hogy a jobbágyok között bár voltak magyarok is, nagyrészt román jobbágyokról tudni. Ezért a többségi nemzet részéről van mit meghálálni Wesselényi Miklósnak. Az úrbéli rendszer felszámolása és a jobbágyság felszabadítása neki köszönhető” – fogalmazott a képviselő, hozzátéve, a megemlékezésből a zilahi magyar közösség megpróbál hagyományt teremteni.A szerző felvétele

A szobor, amit a zilahi magyarság állíttatott a város főterére 1902-ben, Wesselényi Miklóst és jobbágyát ábrázolja. A szilágysági Zsibón született báró, támogatta a kultúrát, a gazdaságot, neki köszönhető a zilahi Wesselényi kollégium.

Az eseményen beszédet mondott Kürti Barna, az EME Zilah és Vidéke Fiókszervezetének alelnöke, kiemelve, a Kolozsvárt ülésező országgyűlésen, Wesselényi Miklós, a reformkor és a 48-as forradalom legismertebb politikusa, szépen felépített beszédében terjesztette elő az úrbéri törvényjavaslatot. Másfél millió ember ügyében szólt, azokért, akik adót fizettek, úrdolgát teljesítettek és közmunkáztak. Neki jutott a szerencse, hogy kimondhassa a nagy áldozatot: ne legyen többé pórnép, hanem legyenek szabad polgárok, a törvény előtt mindannyian egyenlők, legyenek a közös jog és elkötelezettség szerint testvérek. Kérte, fogadják el indítványát a robot és a dézsma eltörléséről. A teremben mindenki felállt, és ezzel a tervezet elfogadása mellett szavazott. A törvény világosan kijelentette: az úrdolga és más szolgáltatások megszűnnek, a volt úrbéres jobbágyok tulajdonosaivá válnak az eddig általuk használt földek, amelyről adóztak. Csak a vitás, peres kérdésekben avatkozhat majd be a bíróság, egyébként nem. Hátra volt még a felszabadulás pontos idejének meghatározása. Erről vita keletkezett, végül az erdélyi országgyűlés a jobbágyfelszabadulás napjául 1848. június 18-át jelölte meg.

A megemlékezésről részletesen a https://maszol.ro/belfold/Megemlekezes-Zilahon-Wesselenyi-Miklos-javaslatara-175-eve-szabaditottak-fel-a-jobbagyokat honlapon és a Szilágyság hetilapban olvashatnak.