Megemlékezés Szilágysomlyón: a magyar nép mindig talpra áll!

Szilágysomlyón is tisztelegtek az 1848-49-es szabadságharc eseményei, hősei előtt március 15-én. „176 éve ezen a napon kezdődtek azok a magyarság számára fontos történelmi események, melyekkel a magyar nemzet jelentős lépést tett a függetlenség elnyerése, a feudális társadalmi rend felszámolása felé. A forradalom napjaiban kialakult összefogás, a szabadságharc hónapjaiban megszülető nemzeti egység ma is fáklyaként mutatja az utat – és minden március 15-én emlékeztet rá bennünket -, hogy a Nemzet megmaradása, felemelkedése csak széles összefogással, közös akarattal válhat valóra” – mondta Bálint Marcell bemondó. A rendezvény a Báthory István Általános Iskola néptánccsoportjának fellépésével vette kezdetét, előadásukban gyermekjátékokat és szilágysági táncokat adtak elő, felkészítőjük Rózsa Róbert néptánc oktató, majd Papp Zsolt, RMDSZ elnök mondott ünnepi beszédet. Üdvözlő beszédében megfogalmazta: a mai rohanó világban szükség van hasonló pillanatokra, amikor a telefont és a számítógépet magunk mögött hagyva, visszatekintünk a múltra. Fel kell idéznünk hőseinket, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy magyarok vagyunk. Megköszönte a jelenlévőknek, hogy őrzik és ápolják szívükben és lelkükben a magyarság tüzét, és a lángot továbbadják gyermekeiknek és unokáiknak, hisz nélkülük az ünnepség sem lenne ilyen felemelő. Mint mondta, sajnos be kell látni, hogy minden nemzetnek, közösségnek, embernek vannak olyan helyzetei, amikor mélypontra kerül. Olyan események történhetnek, hogy nem látjuk a kiutat, a megoldást. Lehet, hogy itt Szilágysomlyón mi is ezt érezzük, mert tudjuk, hogy a magyar népesség 23 százalékról lecsökkentünk 16 százalékra. „Szeretnék egy üzenetet átadni. Egy üzenetet, amit én is kaptam, hisz tudják, hogy az elmúlt időszakban én is nehéz időszakon mentem át, és sajnos bátran be kell valljam, hogy az első szakaszban volt egy mélypontom. Akkor megkeresett egy nagyon kedves orvos barátom, aki ezeket a szavakat mondta: tudod, hogy mi a közös mibennünk magyarokban? Az, hogy mi mindig talpra állunk. Ez legyen az üzenet Önöknek” – mondta, majd egy érmét mutatott fel, és folytatta: „a tenyerembe tette ezt az érmét, amelyen azt írja, hogy magyar királyi váltópénz, és az egyik oldalán a magyar korona van rajta, a másik oldalán ez áll: 1 krajcár, 1848. Igaz mindenkinek dobbant egyet a szíve? Ez 1 krajcár, a történelmünk egy darabja, egy apró darab, amely 176 éves. Mit érhetett ez akkor, anno… Talán adtak egy korsó sört érte vagy egy pohár bort, de nem tudhatjuk. Egy mai gyűjtő adhat érte 100, 200, 300 lejt, de ha hozzátesszük azt a tényt, hogy ezt a krajcárt Fehéregyházán találták, akkor átértékelődik az értéke. Ha hozzátesszük azt a gondolatsort, hogy ez a krajcár lehetett egy szilágysomlyói önkéntes szabadságharcos zsebében, vagy akár Bem tábornok kezében is lehetett, nagyobb értéke lesz. El kell mondanom azt a tényt, hogy ezt a krajcárt ott találták, azon a helyen, ahol utoljára látták Petőfi Sándort. Így az eszmei értéke felbecsülhetetlen. Legyünk mi is olyanok, mint ez a krajcár. Lehet, hogy egyenként azt hisszük, hogy nem érünk semmit, de gondoljunk arra, hogy mi igenis magyarok vagyunk. Szilágysomlyói magyarok, és abból a városból származunk, ahol egykoron Báthory született. Abból a városból, ahonnan Bem hívta harcra a katonákat. Így egyből a mi szellemi értékünk is átértékelődik, felbecsülhetetlen lesz. Ezért ezzel a krajcárral a kezemben bátran kiállok Önök elé úgy, mint egykoron Bem tette, és én is felkérem Önöket a segítségre. Júniusban választások lesznek, melynek nagy a tétje. Ha mi nem leszünk ott, ahol a döntéseket hozzák, akkor sajnos nem tudom, kit fog érdekelni a magyar érdek, kit fog érdekelni a magyar iskola, a magyar egyház vagy a magyar történelem. Ezért megkérek mindenkit, szólítsanak meg minél több embert, jöjjenek el, segítsenek, és támogassák az RMDSZ csapatát. Ez a krajcár pedig legyen mindannyiunk krajcárja, és sok krajcár akár várat is építhet. Bátran vállaljuk fel magyarságunkat, álljunk ki, és mondjuk el, hogy mi itt voltunk, vagyunk, és leszünk. Reményik Sándor szavaival élve pedig: ne hagyjuk a templomot és az iskolát – zárta az elnök. A beszédet követően Papp Zsolt átadta a szót a helyi polgármesternek, Mihai Cristian Lazarnak, aki magyarul köszöntötte a jelenlévőket, és kijelentette, hogy mint eddig, a jövőben is a magyarok mellett lesz. Tekintsünk vissza a múltra, emlékezzünk meg nagyjainkról – mondta, de építsük a jelent és a jövőt, mert az 1848-as követelmények a jelenben is megállják a helyüket. Mint ismertette, nagyon jó az együttműködése a magyar vezetőséggel, tanácsosokkal (név szerint említette meg őket), az egykori fejlesztési miniszterrel, Cseke Attilával, „Attila barátommal”, és így, közösen, sok munkával, szorgalommal, kitartással van mivel büszkélkedni: miénk Erdély legszebb piaca, tömbházakat, utcákat újítottunk fel, kórházat korszerűsítenek, bölcsőde épül. Egy modern társadalomért harcoltak az egykori 1848-as hősök, ezért harcolunk ma is. Van egy mondás: nagy fába vágta a fejszét. Megköszönve az elődök hozzájárulását a Báthory vár felújításáért, kijelentette: a mai nap, két órája, aláírta a támogatási szerződést a vár felújítására, és ez már biztos. Két és fél éves nagy munka előzte ezt meg, de évtizedek óta számtalan helybéli küzdött és tett azért, hogy ez megvalósuljon. Most jött el az ideje, és Somlyó szimbóluma újra a régi fényében díszeleghet. Munkahelyek is létesülnek, egy német cég által, amely dobozokat fog gyártani. Az álmok valósággá válnak, mondta, de mindez a jó csapatnak, együttműködésnek köszönhető, mert mindent meg lehet valósítani, ugyanis ez a közösség bátor, és aki mer az nyer, és mi is nyerni fogunk, mondta magyarul, és megígérte, hogy a jó kapcsolat, partnerség, a jövőben is megmarad.

A köszöntések után mezőségi népdalokkal lépett színpadra a Báthory István Alapítvány Szederinda citeracsoportja, felkészítőjük Fekete István zenetanár. A Báthory István Általános Iskola I. és VI.A. osztályos tanulói Március 15 üzenete címmel rövid irodalmi áttekintést mutatott be a március 15-ei eseményekről. Felkészítőjük: Szodorai Melinda és Veres Tünde pedagógusok. A Báthory István Általános Iskola V-VIII osztályos tanulóinak verses-zenés előadását a szilágysomlyói Simion Bărnuțiu Főgimnázium és a Báthory István Általános Iskola diákjainak közös produkciója követte „Én a szakadék széléről álmodtam nagyot” címmel, felkészítő tanárnőjük Nagy Eleonóra.

A színvonalas előadások után Papp Zsolt RMDSZ elnök megköszönte a pedagógusoknak az önzetlen munkát, a fellépők lelkes hozzáállását, és mindazoknak a hozzájárulását, akik valamilyen módon besegítettek, hogy az idei március 15-ei ünnepség is feledhetetlen és színvonalas legyen. Mindenkinek megköszönte a részvételt, hogy közösen tiszteleghettek, és megemlékezhettek a vértanúkról, a 48-as hősökről. Végezetül a jelenlévők egy emberként énekelték el nemzeti imát, a Himnuszt.

K.M.