Közzétették a 2019-es költségvetés tervezetét: jelentősen nő az egészségügy büdzséje

Idén 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít a kormány. Mutatjuk a legfontosabb számokat.

Közzétette a pénzügyminisztérium a 2019-es költségvetés tervezetét. A sarokszámok szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) idén el fogja érni az 1 022 milliárd lejt, ami 5,5%-os gazdasági növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A költségvetés készítésénél emellett 2,8%-os inflációval számoltak, a költségvetési hiány pedig a GDP 2,55%-át fogja elérni.

A konszolidált állami költségvetés 2019-es bevételei 341,4 milliárd lejre fognak rúgni a költségvetési tervezet szerint (a GDP 33,4%-a). A közzétett becslések szerint a költségvetési bevételek legnagyobb része a társadalombiztosítási hozzájárulásokból (a GDP 11,5%-a), az áfából (6,8%), a mindenféle jövedéki adókból (3%, ez az adó van kivetve az üzemanyagra, cigarettára, stb.), valamint a jövedelemadóból (2,3%) fog származni.

Ami az állami kiadásokat illeti, a közzétett jogszabálytervezet szerint a 2019-re célzott kiadások mértéke 367,5 milliárd lej lesz, ami a GDP 35,9%-át teszi ki. Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kiadásokat a szociális támogatási tételek jelentik, amelyeket összesen 109,8 milliárd lejre prognosztizálnak (a GDP 10,7%-a), valamint a személyi jellegű (vagy más szóval az állami alkalmazottak fizetéseire szánt) kiadások, 102,5 milliárd lejjel (10%).

A pénzügyminisztérium szerint az idei költségvetés-tervezetnek három fő célkitűzése van:

(1.) A közberuházások finanszírozása: a pénzügyminisztérium a tervezet szerint erre a célra a 2019-re várt GDP 4,57%-át fordítja, vagyis 46,8 milliárd lejt.

(2.) Az állami költségvetés főbb kiadásainak biztosítása:

• A Helyi Fejlesztések Országos Programjának (PNDL) finanszírozása 2,5 milliárd lejjel.
• Az Országos Beruházási Társaság (CNI) finanszírozása 1,1 milliárd lejjel.
• A védelmi iparágban működő intézmények, vállalatok beruházásainak támogatása 0,2 milliárd lejjel.
• A szállítási infrastruktúrával kapcsolatos beruházások támogatása 5,6 milliárd lejjel. Ebből 4,1 milliárd lej az európai alapokból finanszírozott beruházásokat egészíti ki.
• Valamint a vízügyi beruházások finanszírozása 0,4 milliárd lejjel.

(3.) Az egészségügyi rendszerre költött összeg jelentős növelése. Az előző évhez viszonyítva a pénzügyminisztérium által közzétett tervezet szerint körülbelül 5 milliárd lejjel, 12%-kal növekszik az egészségügyre költött állami kiadások mértéke. A növekedés azonos mértékű az egészségügyi minisztériumnál és az országos egészségbiztosítási pénztár költségvetésében is (egyaránt 12%-os.)

Mennyit kapnak az önkormányzatok?

A költségvetési tervezet helyi önkormányzatokat érintő rendelkezéseiből kiemelendő, hogy 2019-től a jövedelemadó 100%-ban az önkormányzatoknál marad. A jövedelemadóból származó összeg 22,2 milliárd lejre lesz tehető 2019-ben. Összehasonlításképp, az elmúlt évben a jövedelemadó 71,5%-át, körülbelül 15 milliárd lejt kapták meg az önkormányzatok.

A helyi önkormányzatok költségvetésének kiegészítésére emellett 11,1 milliárd lejt oszt vissza az állam az áfából származó bevételekből a költségvetés-tervezet szerint. Ez az összeg 5,4 milliárd lejjel több, mint az előző évben, és kiegészül egyéb áfából származó bevételekkel, valamint az önkormányzatok 2018 végén elért költségvetési többletével.

Emellett az önkormányzatok 10,9 milliárd lejt kapnak helyi fejlesztésekre (PNDL, kórházak, iskolák, európai alapokból származó támogatások önrésze, turizmus fejlesztése, környezetvédelem), valamint a szociális támogatásokra és programokra. Sajtóértesülések szerint a kormány ugyan növeli a helyi önkormányzatok költségvetését, viszont a helyi önkormányzatok 2019-től több intézmény működését is saját költségvetésükből lesznek kénytelenek finanszírozni.

Mennyi pénzt kapnak a szaktárcák?

• Belügyminisztérium: 18,4 milliárd lej, +21,5%
• Mezőgazdasági minisztérium – 22,7 milliárd lej, +15%
• Európai alapok minisztériuma – 2,2 milliárd lej, +183%
• Védelmi minisztérium – 18,1 milliárd lej, +6,6%
• Munkaügyi minisztérium – 25,5 milliárd lej, +2,1%
• Oktatási minisztérium – 30,8 milliárd lej, +46,7%
• Szállítási minisztérium – 11,6 milliárd lej, +54,9%
• Pénzügyminisztérium – 5,4 milliárd lej, +10,3%
• Gazdasági minisztérium – 620 millió lej, +162%
• Kutatási és innovációs minisztérium – 1,7 milliárd lej, +27%
• Ifjúsági- és sportminisztérium – 658 millió lej, +95%
• Igazságügyi minisztérium – 4,2 milliárd lej, +6,4%
• Külügyminisztérium – 1,1 milliárd lej, +27%
• Kulturális minisztérium – 958 millió lej, +29%
• Vízügyi és erdészeti minisztérium – 605 millió lej, +49%
• Környezetvédelmi minisztérium – 529 millió, +45%
• Regionális fejlesztési minisztérium – 5,5 milliárd lej, +3,1%
• Legfőbb ügyészség – 1,285 milliárd lej, +3,1%
• Turisztikai minisztérium – 48 millió lej, +32%
• Határon túli románokért felelős minisztérium – 28,8 millió lej, +16%
• Parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztérium – 9,3 millió lej, +27%
• Energiaügyi minisztérium – 250 millió lej, -13%
• Távközlési minisztérium – 261 millió lei, -20%
• Üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős minisztérium – 652,1 millió lej, -28,9%
• Pénzügyminisztérium (általános bevételek) – 26,086 milliárd lej, -1,3%

(Transindex)