Könyves Mikulás
A zsoboki gyerekekhez is ellátogatott a Kéz a kézben jótékonysági könyvlicit csoport kezdeményezése okán a Könyves Mikulás. Ők is a több mint 800 kedvezményezett közé tartoznak, akik levélben írták meg, milyen könyvvel bővítenék személyes könyvtárukat.
Nagyon örültem, amikor hallottam e projekt célkitűzését, mely szerint a gyerekeknek ajándékba elhozza a Mikulás azt a könyvet, amire vágynak, amit szívesen olvasnának. Közismert tény, hogy egyre több időt töltünk az okoseszközök foglyaként, de az olvasásra fordított percek száma egyre kevesebb. Úgy gondolom, hogy ma KÖNYVET ajándékozni azt jelenti, hogy kenyeret adsz, befektetsz a gyermekbe, olvasásra bírod őt, segítesz elindulni egy úton, aminek lesz majd eredménye.
Pedagógusként tisztán látom, hogy sokrétű, kreatív, cseles kell legyen az ember ahhoz, hogy olyan olvasmányt adjon a diáknak, amit el is olvas. Vallom azt, hogy az olvasóvá nevelés folyamatában döntő szerepe van a minket körülvevő környezetnek, a szülőknek, nekünk pedagógusoknak.
Tapasztalom, hogy a gyerekek olvasási szokásai nagyban függnek az otthon látottaktól, hiszen az olvasással kapcsolatos attitűdök a családban alakulnak ki.
Már akinek megadatott ez. A Zsoboki Bethesda Gyermekotthonba kerülő diákok sajnos ilyen otthoni élményekből nem tudnak táplálkozni, hiszen olyan hátrányos szociális helyzetben lévő, képzetlenebb, kulturálisan elesettebb családok gyermekei ők, akiknek szomorú helyzetét igyekszünk orvosolni.
Így hát nem csodálkoztunk el azon, hogy sokan közülük nem könyvre vágytak.
Volt egy hetünk arra, amikor csak nézelődtünk, kutattuk, hogy ki mit is kérjen.
Első körben könyvborítót kellett tervezni rajz órán. A kiállított művek között szebbnél szebb, izgalmasabb könyvek sorakoztak az asztalon, és felolvastam belőlük részleteket. Felcsigáztam őket, s volt olyan, aki épp egy ott látott könyvet kért magának. A könyvtárba is ellátogattunk, hátha valaki épp itt pillant meg egyet, amibe beleszeret. Természetesen mindenki így sem hatódott meg, de ezeknek a gyerekeknek, ismerve az érdeklődési körüket, képességeiket, segítettünk választani.
Sokan izgatottan várták az ajándékozás pillanatát, s a könyveket végül december 6-án maga a Mikulás adta át. Néhány nagyobb diák azóta Facebookon kapcsolatot teremtett a könyvet ajándékozó személlyel, visszajelezve fotóval, néhány gondolattal.
Egyesek szerelembe is estek, falják a sorokat. Csak ámulunk, bámulunk, mégis csak vannak csodák.
Gál-Iankó Katalin, magyartanár