A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium kezdeményezésére hétfői ülésén elfogadta a kormány a 100/2010-es törvényt módosító és kiegészítő, degradált területek erdősítéséről, valamint a 171/2010-es törvényt módosító és kiegészítő, az erdészeti bírságokról szóló sürgősségi kormányrendeleteket.

„Az első intézkedéssel alaposan leegyszerűsítjük azt a folyamatot, amely által a tulajdonosok a degradált területeiken az erdősítés és az utógondozás folyamatának kedvezményezettjei lehetnek. Az Országos Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapból több mint 730 millió eurót különítettünk el erdősítésre, és minél több területre van szükségünk ahhoz, hogy a holnap erdőit neveljük. A másik jogszabállyal biztosítjuk, hogy a törvényt minden SUMAL felhasználó betartsa, valamint így vesszük elejét a csalási és lopási kísérleteknek. Európában nekünk van a legmodernebb és leghatékonyabb faanyag-nyomonkövető rendszerünk, de szükségünk volt világos, arányos és drasztikus szankciókra mindenféle kihágás esetére.  Ezekkel az Európai Bizottság felé is bizonyítjuk, hogy azért dolgozunk, hogy lezárjuk az erdészeti kötelezettségszegési eljárásokat” – fejtette ki Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

Az első sürgősségi kormányrendelet célja megszerezni a degradált mezőgazdasági területek tulajdonosainak engedélyét az erdősítéshez. A jogszabály értelmében az egykor degradált, erdősített, magántulajdonban lévő területeket nem kell besorolni az Országos Erdőállomány Adattárba, ez csak az állam tulajdonában lévő területek esetében kötelező.

Ugyanakkor ez a sürgősségi kormányrendelet annak a lehetőségét is megteremti, hogy az állam tulajdonában lévő, egykor degradált, erdősített területek az Állami Birtokok Ügynökségétől átkerüljenek a Romsilva Egyedárúság adminisztrálásába, akkor is, ha ezek nincsenek telekkönyvezve.

A Romsilva Egyedárúságnak kötelessége – a kormányhatározat érvénybe lépésétől számított legtöbb 6 hónapon belül – nyilvántartásba venni az átvett, állami tulajdonban lévő degradált területeket és helyreállítani ezek minőségét.

A 171/2010-es törvényt módosító és kiegészítő, az erdészeti bírságokról szóló sürgősségi kormányrendelet összehangolja az erdészeti bírságokat a SUMAL 2.0 rendszerrel. Új szankciókat vezet be a faanyag-nyomonkövető rendszer nem megfelelő használatával kapcsolatosan, például azokban az esetekben, ha a feltöltött képen a rakomány nem látható jól, ha a megakott szállítóeszközről készült kép hiányzik vagy ha a kézzel kitöltött dokumentumok esetében hőérzékeny tintájú tollat használtak.

Továbbá a jogszabály értelmében erdészeti bűncselekménynek minősül, és 2000-től 3000 lejig terjedő bírság szabható ki, amennyiben a szállítás teljes ideje alatt nem biztosított a mobiladatokhoz való hozzáférés, valamint ha a GPS nincs bekapcsolva. A fa eredetét igazoló dokumentumok nélküli szállítás esetében kiróható büntetés maximális összegét 50 000 lejre növelték.

A sürgősségi kormányrendelet előírja azt is, hogy minden illegális fakivágás és falopás bűncselekménynek minősül, a fa mennyiségétől függetlenül, ugyanakkor előirányozza a faanyagot és a fából készült termékeket először piacra dobó forgalmazók arányos és méltányos büntetését. A jogszabály továbbá kimondja, hogy sürgősen meg kell erősíteni a törvényes kereteket, és az illegális fakitermelés elleni küzdelemben hatékonyabbá kell tenni a megfigyelési és ellenőrzési tevékenységet, hiszen az illegális fakitermelés problematikája nemzetbiztonsági kérdés.

A faanyag elkobzását, a tett súlyosságát és a kiszabott bírság szigorúságát illetően a kár mértéke a döntő: az erdőnek, az Országos Erdőállomány Adattárán kívüli erdős növényzetnek okozott kár, amit anyagi értékben mérnek fel; valamint az erdő meg nem valósuló funkcióinak értéke, amit konvencionálisan, az erdőnek okozott kár mértékének függvényében becsülnek fel.