Hogyan vált a CEMACON a Szilágyság szimbólumává: CEMACON, a szilágysági téglagyár nagyon nagy befektetéseket ígér 2022-re

A megye legnagyobb beruházását hajtja végre 2022-ben, 22 millió euro értékben. Egyike a legfontosabb befektetéseknek egy új gyár, amelyik közel fél száz új munkahely létesítésével, különleges kerámia elemeket fog termelni.

Sárpataki Alpár, a CEMACON technikai igazgatója, válaszol néhány kérdésre a szilágysági cég múltjáról és terveiről.

Sárpataki Alpár a kolozsvári Babeş-Bólyai egyetem kémia szakán végzett. Az olthévízi cementgyár termelési részlegén kezdte pályafutását, majd 1985-ben csatlakozott a CEMACON csapatához. Kezdetben közvetlenül a termelésben dolgozott (1985 – 1992), majd az agyagkitermelést (1992-2000) és a téglagyártó részleget (2000-2006) irányította, végül az egész termelési folyamatot igazgatta.

Úgy értesültem, hogy a Cemacon a legnagyobb befektető lesz Szilágyságban 2022-ben. Pontosan milyen terveik vannak?

Igen, csak a legfontosabbakat mondom. Megkezdtük egy új gyárcsarnok építését, amihez Norvég alapokból pénzügyi támogatást nyertünk. Az új gyár, tervek szerint, 2023-ban kezdi meg a termelést, több mint 40 új munkahely teremtésével. Nem lépünk ki a szakterületünkről, azaz az építőanyagiparból, magas minőségű klinker burkolólapokat fogunk gyártani.

Szintén említésre méltó, hogy az év végéig, elsőként az iparágban, felszerelünk egy aktív szénnel ellátott szűrőt a zilahi gyár kemencéjének a kéményére. Mindannyian tudjuk, hogy az aktív szén teljesen szagtalanítja a gázokat, égéstermékeket.

Ha az utolsó 15 évet nézzük, Cemacon folyamatosan nagy léptekben fektetett be.

2007-ben modernizáltunk Zilahon egy tégla gyártósort, ami ma is jól működik. A legmodernebb technológiát alkalmaztuk, az alapvető folyamatok, mint a szárítás és az égetés számítógépvezérlésű.

2010-ben elindítottuk Közép-Kelet Európa legnagyobb es legmodernebb téglagyárát, ami egy zöldmezős beruházás volt Kis-Récsén.

2015-ben nyílásáthidaló (szemöldökfa) gyárat indítottunk be.

2019-2020-ban egy egyedi terméket gyártó vonalat indítottunk be, ami Romániában egyedülálló, bazaltgyapottal töltött tégla gyártásáról van szó, ami magas szintű hő- és hangszigetelést biztosít a lakásokban.

2021-ben az energiatermelés terén léptünk nagyot, beindítottunk egy gázból villamosenergiát termelő turbinasort Uniós támogatással.

Hogy sikerül a Cemaconnak a nemzetközi szabványok szerint termelnie, a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelni és új energiahatékony termékeket gyártania?

Az Unióba lépés után Románia áttért a nemzetközi szabványokra, amit mi, Cemacon, is teljes mértékben átvettünk és betartunk.

A téglagyártás több mint 5000 éve ismert folyamat, azt mondhatjuk, hogy a tégla nem más, mint föld, víz, levegő és tűz ötvözése, tehát természetes anyag.

A mi iparágunkban nem használunk semmi veszélyes anyagot, de mindenki tudja, hogy az építőanyagipar nagyon energia igényes. A 2000-es évek után fizetni kell a CO2 kibocsátás mennyisége szerint. Tehát a környezettudatosság mellett megéri “zöldnek” lenni. Folyamatosan fejlesztettünk, nagyon odafigyeltünk a CO2 kibocsátás csökkentésére, ez megalapozta a későbbi sikereinket. Könnyen meg lehet érteni, hogy az energia felhasználás egyenesen arányos a termékek tömegével. Ha könnyebbek a termékek kevesebb energiát használunk a termelés kezdetétől egészen a végterméknek a munkatelepre való szállításáig. Kevés energiát használunk az agyag kitermelésénél, szállításánál, az alapanyagok feldolgozásánál, valamint a szárításnál és égetésnél.

A másik lehetőség a CO2 kibocsátás csökkentésére a természetes adalékanyagok használata. Emiatt állandóan keressük a természetes és újrahasznosítható anyagokat, mint a fűrészpor, napraforgóhéj, kávézacc, különböző aprított mezőgazdasági hulladékok, hamu. Ezeket az agyaghoz hozzákeverve nagymértékben lecsökkentjük a gázfogyasztást, ugyanakkor hozzásegítenek a szárítás folyamatához és a kemencében hőenergiát termelnek. Az égés következtében a tégla porózus lesz, könnyű és jó hőszigetelő. Szinte hihetetlen, de a Cemacon-tégla olyan könnyű, hogy befóliázva úszik a vízen.

Melyek voltak az elmúlt évek legnagyobb kihívásai és sikerei?

“Minden napnak meg van a maga baja”. Mint ahogy már mondtam nagyon sokat fektettünk be, sok új termelő egységet indítottunk, sok új terméket dobtunk piacra, de egyértelmű, hogy a legnagyobb kihívások a cég túlélése szempontjából a termelés folyamatossága, a privatizáció és a restrukturálás (újraszervezés) volt, ezek ugyanakkor a legnagyobb sikerek is.

A termelés folyamatosságával meg tudtuk tartani az értékes munkaerőt, akikkel majd az új törvények szerint véghezvittük a privatizációt. Meg kell jegyeznem, hogy az országban több hasonló téglagyár nem bírta a versenyt és felszámolás alá került.

2010-ben, amikor beindítottuk Közép-Kelet Európa legnagyobb téglagyárát, a gazdasági válság miatt a piac tönkrement és a banki kölcsönöket nem tudtuk ütemterv szerint fizetni.

Átszervezés nélkül nem élhettük volna túl a válságot.

Ahhoz hogy a bank újra tárgyalja a kölcsönviszonyokat, áldozatot kellett vállaljanak, mind a részvényesek, mind az alkalmazottak. Ezt a sikeres átszervezést, ami több évbe került, már teljesen új vezetőséggel hajtottuk végre.

Mi a legértékesebb örökség a Cemacon számára, amit hagy maga után?

Talán ezt az örökös kellene megmondja, hogy számára mi a legértékesebb.

Az előbb felsoroltakból látszik, hogy a legnagyobb kihívásokat nem a gépek, hanem az emberek oldották meg.  Én úgy gondolom, hogy a Cemaconban működő csapat és csapatszellem a legértékesebb. Ez a csapat, aminek az építéséhez én is hozzájárultam, ha megőrzi a szellemiségét képes megbirkózni az elkövetkező kihívásokkal.