Gáspár Attila: Felmegyek a hegyre. Birtalan József Berettyó-felvidéki népdalai

A Berettyó folyó a Szilágy-hegység déli határán, a Réz-hegység Ponor csúcsa alatt ered Észak-Nyugat irányba indul, majd szilágynagyfalunál Nyugatra fordul és széplaknál Bihar megyébe lép át. Sokáig magyar folyónak nevezték, de ma már országhatáron folyik át. 1920 óta Pelbárthidánál kilép Erdélyből, majd a Partiumból is kilép, átfolyik a mai Magyarországra (ahol Pocsaly mellett belefolyik az Ér) majd Szeghalomnál ömlik az Egyesült-Körösbe, amelyeknek a legnagyobb mellékfolyója.

A Berettyó-felvidék a forrástól a Márkaszéket övező Réz-hegységi szorosig tart, és néprajzi szempontból összetartozó egységet alkot évszázadok óta, amit Boér Miklós is megfogalmazott az 1870-es években, majd a Vadász-Lapban (Hatló, Boér Miklós emlékszám,14. old.)

Szilágybagos első említése 1205-ből datálható, amikor a Váradi Regestrumban BOGUS néven szerepel, majd az 1214. évi összeírásban is ezen a néven említik. 1285-ben a Miskolc-nemzetség birtokában volt, akik a falu határának felét odaajándékozták a parasznyai kisnemeseknek, ezzel fizetve hűséges katonai szolgálataikért. A XVI. században a somlyói Báthory család birtokába kerül, Somlyó várának tartozéka, Baghoss, majd Bagos névvel. Báthory István –tól kapta a településfejedelem 1576–ban a Bánffy családnak ajándékozta. A Szilágy-Bagos előnevet 1873-tól kapta a település, megkülönböztetéskénk a mai, Szatmár megyéhez tartozó Bagostól.

Viharos történelmünk több ízben megtizedelte lakosait. 1663-ban a tatárok, több szilágysági településhez hasonlóan, teljesen elpusztították; 1710-ben pedig a pestisjárvány pusztította el lakosait.

Az 1910.évi népszámlálás adatai szerint Szilágybagosnak 1343, többségében magyar református lakosa volt. 1968-ban Szilágynagyfalu község része lett. 2005-ben népszavazással szerezték vissza közigazgatási önállóságukat, és Szilágyborzással szerveződtek községbe.

Gyógyhatású termál-fürdőjét a helyi TSZ építette az 1970-es években. Sajnos az ügyeskedő új gazdagok mára teljesen tönkre tették és jelenleg új gazdára, befektetőkre vár. Érdemes lenne minél előbb helyre állítani, mert a környéken egyedül álló fürdőhely. Kénes, 42 ℃-os gyógyhatású vize idegbántalmakat és női betegségeket gyógyít látványosan és rövid időn belül.

Szilágybagoson – mint általában a Szilágyságban – igen sok jó hangú magyar népdalénekes él, akik szeretik és ápolják magyar népi hagyományainkat, zenei anyanyelvünket. Meglátszik ez egész életvitelükön, portáik külső-belső megjelenésén, berendezésén, használati tárgyaikon és hétköznapi meg ünnepi szokásaikon.

Birtalan József szilágybagosi és szilágysági népdalait az évek során több alkalommal rögzítettem. Először 1992-ben figyelhettem fel rendkívül gazdag és változatos népdal ismeretére, a Szilágysági gyerek vagyok elnevezésű zilahi népdalvetélkedőn, ahol bátyjával, néhai Birtalan Árpáddal (1950-2003) jelent meg, aki szintén sok helyi népdalt ismert (abban az évben jegyeztem le Árpádtól a [1]Szeretnék szántani című öt soros népdalt, melynek szerkezete A A B C Ckad).

A gyűjtemény címét maga az énekes választotta ki, egyik kedves népdalának első sorát: Felmegyek a hegyre, felmegyek a hegyre, lenézek a völgybe, / Ott látom a babám, ott látom a babám egy kovácsműhelybe. / Lovát vasaltatja, hosszú-hosszú útra készül, / Nem jöttél el hozzám, ügyes barna kislány búcsúcsókot kérni. //

Általában a Szilágyságban hagyományos formában fennmaradt és ismert népdalokat jegyezhettünk le Birtalan Józseftől, de előfordulnak jellegzetesen birtalani-változatok, mint pl a 65. szám alatt szerepelő Almásderes a lovam, nem eszi a zabot. A teljes szilágyságban A A B A formában ismerik, énekelik. Ennek szilágybagosi változata A A⁵ B A *, egyedül álló környékünkön.

A 7. szám alatt szereplő Látod milyen ködös időt, A B C D mixolíd népi hangsorban, ugyanígy éneklik a monói asszonyok is, sőt kedvenc éneke a  dobai citerásoknak, mert diatonikus szerkezete igen könnyen, kényelmes hangmagasságban játszható, énekelhető a hagyományos dobai diatonikus citerákon.

A 9. számú Nagypénteken mossa holló az fiát A B A C szerkezetű népdal ősi lusztrációs, a gonosz és férgek (itt a bélférgek mellett a háztáji férgekre is gondolunk, egér, patkány, görény stb.) elűzésének tisztulási rítusát megörökítő népszokás emlékét idézi. Nagypénteken reggel megfürödtek a folyóban, majd aranyos vizet vittek a házba és azzal mosakodtak, amíg tartott. (Szilágyperecsenben még az 1960-as években is szokás volt, hogy az újévet köszöntő éjféli harangszó után a kútból, aki elsőnek érkezett „aranyos vizet” húzott. Azt itta a család, ameddig tartott.) Péchy Márton 1560-ban kelt levelében idézi a szokást: „Mind reám teor és mind kygiot bekat ram kyaltana ha lehetne”.  (A kígyó az ördögöt, a béka pedig a boszorkányokat testesítette meg a népi hiedelemben.)

11. Ablakomba bésütött a hódvilág (A B Bᵥ Aᵥ)*, szép szerelmi dal;

12. Hosszú szárú laboda (A B C Bₖ és A Bᵥ C Bₖ) kölcsönhatás, a dobai Hosszú szárú laboda, / Nem termettem dologra. / Termett lábam a táncra, / Szemem a kacsintásra.// Román változata (amit a dobaiak is énekeltek citerakísérettel) : Să trăim şi eu şi tu / Cine ne vrea rău, nu! / Să trăim în voie bună / In frumoasa Românie!// Új román folklór szöveg (1976-ban jegyeztem le Csömörlő-i – Szilágy megye – román asszonyoktól; dallama kölcsönzött);

14. Szegény vagyok, szegénynek születtem, A B B Aᵥ Kodály Zoltán Háry János című dalművéből általánosan ismert népdal, amit a szerző a Pozsony vármegyei Zsigárdon gyűjtött 1905-ben;

15. Már Bagoson learatták az árpát. Tiszta, A B B A szerkezetű szerelmi dal, amelyben a háborúba elvitt szerelmes fogalmazza meg őszinte egyszerűséggel vágyódását otthon maradt kedvese után;

20. Nincsen pénzem, de majd lesz, A B B C, humorosan viszonyul az élet nehézségeihez, pellengérre állítva az elcsámboroltakat is, akik Párisban is magyar szót szeretnek hallani leginkább;

25. Ha elindul az a gőzös, hadd menjen, A B Bₖ C; A hangterjedelem kibővülésének szép szilágysági példája Almási István szerint is. A szilágysági népdalvariánsok egyik fontos jellemzője az ambitus (hangterjedelem) kitágulása, ami a „nótás kedvű szilágyságiak” újjá alkotó kedvét, adottságát mutatja meg Kós Károly megállapítása szerint is;

27. Este, este, de szerelmes kedd este. Azonos dallam- és formaszerkezete van több szomszédos tájegység dallamvariánsával, úgy, mint a monói asszonyok által énekelt népdallal is. (Hű szeretőd vagyok én, Monói népdalok, Művelődés kiadó Kolozsvár, 2021, 30. sz.);

29. Domboldalon áll két juhászlegény – ballada;

34. Lányok, kisbagosi lányok, kvintváltás nyomaival (A⁵ B⁵ A Bᵥ);

36. Bukarestbe megfújták a trombitát. Variánsát a szilágysámsoni születésű Szilágyi Ferenctől 2005-ben Bazarzsikba megfújták a trombitát címmel jegyeztem le (Perecsenyi sugár torony, Caiete Silvane kiadó, Zilah 2020, 148.sz., 167.old.) Mindkét népdal a két világháború közötti időszakban, Trianon után Romániához csatolt megyékből, a román hadseregbe bevonuló magyar fiatalok tragédiáját örökíti meg, akik nem tudtak románul és számos esetben halálba kergették őket szadista hajlamú kiképzőik;

37. Ez a kislány nem álmos. 2. versszaka a fiatal leányokra gondot viselő szülők felelősségéről szól, amelynek bibliai alapja van: Ne ébresszétek fel a szerelmet, amíg nem akarja (Énekek éneke 8,4). Ha eljön az ideje, vagyis: „Ha megnő a mi lányunk, Akkor, akkor lakodalmat csinálunk!” Füzérforma: A B C D

38. Csak az esik nékem keservesen, szép példája az egyik (A) dallamsor visszatérésének dallami átalakítására, variálására. Csak 1-2 hang változik, de olyan művészi megoldással, hogy azt csak így lehet énekelni. Formája A B Bₖ Aᵥ;

39. Ezt a százast látod-e? Kvintváltás kiugró nyomaival: A⁵ B⁵ₖ Aᵥ B;

40. Most árkolják a bagosi temetőt. Több szilágysági változata ismeretes, mindegyik variáns első világháborús fájdalmas emlékeket idéz. Ritka népdaljelenség egy teljes és szabályos domináns négyeshangzat ereszkedő dallamú kibontása, B G E C vagyis f r t s. (Tanulmányaink során szóba került Jagamas János professzorunkkal, hogy a hármashangzatfelbontások számos esetben műdal-fogantatásra utalhatnak, azaz olyan magyar nótára, amely az évtizedes használat során átcsiszolódik, népdallá nemesül, pl. Vadvirágos erdő szélén rózsabokor.) Formája: A A B A, Nyugat-európai hatást mutató új stílusú népdal;

42. Szeretem a kisbagosi menyecskét. Szép, népdalban megfogalmazott etnikumok együttéléséről szóló híradás. Formája A A B C;

47. Patkó Bandi találós kérdése: Ki látott még egy lovon hét patkót? Az A B Bₖ A formájú népdalból megtudhatjuk;

56. Címadó népdalunk: Felmegyek a hegyre, tiszta szerkezete A A B A, ambitusa fokozatosan bővül ki undecimára, azaz oktáv fölött még négy hangra;

68. Bíró Klári című népballadát családi hagyományból ismeri, édesanyjától tanulta meg, aki szintén édesanyjától, Boér Erzsébettől tanulta. A szöveget írásban is rögzítették az 1950-es években, hogy családi örökséggé váljon;

69. Ördögadta fársángosa, ez is családi „összetevés”, mivel Józsinak nem jutott eszébe a teljes szöveg, nagynénjéhez fordult segítségért, Kovács Erzsébethez, aki a gyűjtés idején 85 éves volt, ő adta hozzá a 2.-3. versszakot;

70. Piros az ostorom nyele, nem sárga. Szerkezete A B C A (antialkoholista nótának is nevezik). Dallamváltozatát a désháziak, meg a dobai citerások, I. világháborús nótaként éneklik;

72. Ágabogas a diófa teteje, A B C D füzérformájú népdal, az elhagyott, megcsalt szerető bánkódása és átka a hűtlen, régi szerető felé;

74. Jaj, Istenem, de víg voltam azelőtt, Kvintváltás nyomait hordozó szerelmi dal;

79. Ha felülök keselylábú lovamra, A B Bₖ A. Szilágyperecseni parasztprímástól (Gáll Béla, Kóká-tól) tanulta. Ezt a dallamot Kodály Zoltán 1916-ban szilágyperecseni katonáktól gyűjtötte és publikálta A magyar népzene című tanulmányában. (Zeneműkiadó Budapest 1969, 46.old.) Eltérés B sor: r’ t r’ r’ helyett itt: r’ l r’ r’;

99. Giza lovam csak a földet kapálja – szép katonadal, régi kikopóban lévő tájszavakkal: szügyelő; zupás;

106. Jellegzetes, tájainkon gyakori formája teszi érdekessé (A A⁵ B A) valamint mondanivalója is figyelmezteti a korhely éltet élőket;

107. Ne nézz reám, ne nevess; Táncmulatságokon nyitó táncként szokták játszani.  

108n. Eresz alatt fészkel a fecske (n=nóta). Simonffy Kálmán (1832-1888) igen népszerű nótája a teljes Kárpát-medencében. Ezt 1973-ban Kalotaszeg-alszegi Váralmáson Deák Erzsi néni ugyanígy, népdalként énekelte; 109n. Aki a babáját igazán szereti Három soros – tercina – nóta, A B C szerkezete van. Szerzője Fehér Jenő vagy Lengyel Miska (1864-1916) lehetett. Dallama konstans, de szövege vidékenként változik, alkalmakhoz kapcsolódó versszakokat ragasztanak hozzá. Birtalan József rendszerint tárogatón vezeti be, (mint valamennyi népdalát) és a versszakok között hangszeres közjátékot alkalmaz tárogatón vagy furulyán.

---

[1] A⁵ a dallamsor öt hanggal feljebb megismétlődik Aᵥ = A variáns; Bᵥ = B variáns stb.; Aₖ =A kadencia, a sor vége változik; Bₖ = B kadencia; Cₖ = C kadencia; stb.