Évszázados hagyomány

A karácsonyi ünnepkör első szakasza az  Advent, Krisztus  megszületésének  reményteljes  várakozása. Az ünnepi készülődés jellegzetes konyhai ,,illatai’’ között ma is dominál a  mézeskalács kellemes, fűszeres aromája. De erről tudnunk kell, hogy nem a XX-ik század  találmánya, amikor a karácsonyfák díszítésére is használták (- a mai bevásárlóközpontok  csillogó-villogó díszítményei helyett!), hiszen az eddig ismert legrégebbi ,,Szakács Tudomány’’ (XVI. sz), vagy az 1743-ban írt ,,Szakács könyv’’-ben is több utalást és receptet találunk a méz  felhasználására. Városunk vonatkozásában pedig nem feledkezhetünk meg Zilahi Kiss Ágnes  Szakács Könyvéről  sem, ami 1890-1910 között több kiadást is megélt. Találunk benne ,,mézes’’  recepteket is. És a sort folytathatnánk a  kézműiparrá  fejlődött  tordai  és  debreceni  mézeskalács  készítőkkel.

Ezen  néhány  adat  rávilágít  arra, hogy  a  zilahi  EMKE  ,,Advent  varázs – mézeskalácsdíszítés’’  elnevezésű  programjának  meghirdetésekor nem annyira  a  visszatérő  ,,divatot’’,  hanem  a  magyar  népi  kultúra  folytatását  látta  benne.  Öröm  volt  szemlélni  a  munkától,  izgalomtól  kipirult  gyermekeket, a gyakortalan vagy kissé ügyesebbek díszítményeit  az előre elkészített mézespogácsákon. Mindenki hazavihette saját alkotását. Köszönetet  mondunk  a gyerekeket elkísérő nagymamáknak, édesanyáknak – velük  még  családiasabb volt a hangulat,  amit csak fokozott a karácsonyi énekek halk zenéje.

Mivel  erre  a  ,,hagyományébresztő’’  tevékenységre  éppen  december  13-án  került  sor,  felhasználtuk az alkalmat, hogy a ma már kevésbé ismert Luca-napi népi szokásokról is  meséljünk. A sok kis mosolygós arc bizonyság volt arra, hogy tartalmas délutánt töltöttünk  együtt.

Köszönet  a Bethlen Gábor Alapítványnak,  az  egész  éves  tevékenységünk és  rendezvényeik költségeinek  a  támogatásáért.

A zilahi EMKE elnöksége