Évforduló Zilahon: 550 éve kapott mezővárosi rangot a település
550 éve mezővárosi rangot adományozott Zilahnak Mátyás király. Ez alkalomból, Zilah 550 (1473-2023) Képek Zilah történelméből címmel tartott előadást László László történelemtanár csütörtökön a helyi EMKE székházban. A zsúfolásig megtelt teremben szó esett Zilah első évszázadairól, a településről, mint mezővárosról, vásárokról, gazdaságról, céhekről és mesterségekről, a város jogállásáról, lakosságáról, városias arculatának kialakulásáról. Az előadó, mint mondta, azért választotta a Képek Zilah történelméből címet, mert nem egy általános, lineáris, időrendi bemutatóval készült, hanem a már említett témakörökre világított rá, bőven illusztrálva térképekkel.
1473 augusztus 1-én Mátyás király mezővárosi rangot és vásártartási jogot adományozott Zilah településnek – ismertette, ami nem azt jelenti, hogy a mai település csak ennyi idős lenne, mert „ennél jóval több, lehet akár kétszer ennyi is”. Zilah első évszázadai kapcsán elmondta, a szakemberek szerint a település koraközépkori, valamikor 900 vagy 1000, legkésőbb 1100 előtt alapíthatták. Erre vannak régészeti és írott források, közülük a legismertebb Anonymus írása. Ha hitelt adunk neki, akkor a település már Árpád és a honfoglalás idején létezhetett. A zilahi Kraszna utca elején 1989-ben egy régészeti ásatás során a szakemberek egy X-XII. századi temető egy részét tárták fel, ami egy állandó településre utal.
Az előadásban elhangzott, az 1241-1242-ben tatárjárás Zilaht is elpusztította, ekkor égették fel első templomát, a lakosok egy részét leölték, másokat elhurcoltak. IV. Béla király támogatta a település újraépítését, majd Nagy Lajos zilahi tartózkodása idején, 1370-ben vásártartási jogot adott Zilahnak.
Kovách Géza történész szerint a királytól és a püspöktől kapott kiváltságok mellett a fejlődésben szerepet játszott Zilah kedvező fekvése, a Meszes-kapun átvezető út, mely Erdélyt és Magyarországot összekötötte, valamint a Szamoson vagy a mellette haladó sóút. Ugyancsak ő írta, hogy a XIV-XV. században Zilahon a fő foglalkozás a mezőgazdaság volt, de mellette megnőtt a házi mesterségek jelentősége. 1384-ben Mária királynő is megerősítette az erdélyi püspököt Zilah birtoklásában, majd Imre erdélyi püspök megerősítette zilahi jobbágyai kiváltságait.
A nagy áttörés
Zilah fejlődésében a nagy áttörés 1473-ban történt, amikor Mátyás király mezővárosi rangot adományozott a településnek. A mezőváros elsődlegesen egy kereskedelmi központ, ahol a termelők, kereskedők és a vásárlók találkoztak. A vásárokat rendszerint jeles vallási ünnepek alkalmával tartották, lehetőleg az utak kereszteződésénél található vásáros- vagy vásárhelyen. A mezővárosokban, így Zilahon is, többségben éltek földművesek, mellettük mesteremberek, kik mindannyian a termékeik értékesítéséből éltek. Később megjelentek a közvetítők is, a kereskedők. A mezővárosi kiváltságot többször megerősítették, illetve kiegészítették a királyok, majd az erdélyi fejedelmek.
Az előadásról részletesen a https://maszol.ro/belfold/Evfordulo-Zilahon-550-eve-kapott-mezovarosi-rangot-a-telepules oldalon és a Szilágyság hetilapban olvashatnak.