Elballagtak a ZRWK végzős diákjai
Péntek délelőtt a Zilah Belvárosi Református Templomban ünnepi istentisztelet keretén belül a Zilahi Református Wesselényi Kollégium végzősei elbúcsúztak tanáraiktól, iskolájuktól, amely négy éven keresztül második otthonuk is volt.
A pedagógusok lelkiismeretes munkát végeztek, és nemcsak a megtanulandó ismereteket adták át, hanem tisztelettudó magatartásra, a keresztyén értékek megőrzésére, a kultúra és hagyományok ápolására is nevelték a végzős diákokat, akiket az elmúlt évek alatt a mindennapi életre, a jövőre is felkészítettek.
Az istentiszteleten igét hirdetett Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki kiemelte, bár zűrzavaros világban élünk, és ebbe a világba indulnak el a nagybetűs élet felé a végzősök, ne féljenek, csak higgyenek. Ne féljenek a félelemtől, hiszen velük van az Úr, és felszerelkeztek annyi tudással, erővel, amely az útra szükséges. Törekedjenek arra, hogy Krisztus-centrikus életet éljenek, újabb ismereteket szerezzenek, folytassák a jót, ami szívükben van, és küzdjenek érte, ugyanakkor legyenek igehirdetők a tettek, cselekedetek mintájával. Az út előtt fogják meg Isten kezét, és imádkozva vigyék magukkal az ismeretlen világba, mert akkor biztos, hogy mindvégig a helyes irány felé fognak haladni.
A ballagó diákok Lukács Levente iskolalelkész szavaival élve az önmegvalósítás folyamatához érkeztek, és fontos, hogy ne másokra akarjanak hasonlítani, ezért önmaguk legyenek, ehhez pedig belső nyitottság szükséges, és hagyni kell, hogy Isten formálja őket.
Eljött az a pillanat, amire sok tanuló vár: az évzáró, a ballagás napja. Ilyenkor nagy a feszültség, hogy mi legyen, hogy legyen, hogyan tovább, hiszen előttük az élet, van miben választani. Továbbtanulni, dolgozni? Ha az ember Istenre figyel, minden leegyszerűsödik. A sokféle dologból egy igaz marad. Nem sok lehetőség és sok kapu van, hanem csak egy. Ezen keresztül a diák megvalósíthatja önmagát, és mindig arra kell törekedjen, hogy Istent szolgálja – mondta Szász Bálint Róbert esperes, aki útravalóul egy Ákos idézetet is ,,tett” a végzősök tarsolyába.
Seres Dénes parlamenti képviselő kiemelte, aggodalommal telve volt ez a másfél év, mert sokszor elhangzott, hogyan tovább, és egyáltalán, le lehet-e zárni a tanévet. Végül sikerült, és a diákok örülhetnek, hogy befejezhették az évet. A képviselő megemlékezett a nemzeti összetartozás napjáról is, hangsúlyozva, a fiatalok szerepe hatalmas, mert tovább kell vigyék, és meg kell tartsák az értékeket, amelyeket otthonról hoztak, és az iskolában szereztek. Bölcsességgel, következetesen kövessék céljaikat, de legyen egy közösségi céljuk is. Továbbá, soha ne feledjék, bármerre mennek, a Szilágyság visszavárja őket, és itt érdemes élni.
Az alpolgármester, Fazakas Miklós a keresztény nevelés, a munka, az önuralom, a felelősség fontosságát emelte ki, hozzátéve, arra törekedjenek, hogy új ismereteket szerezzenek, járják be a nagyvilágot, de itt tervezzenek jövőt. Dari Tamás prefektus üzenetében úgy fogalmazott, reményteljes jövő előtt állnak, és ne elégedjenek meg a középszerűséggel.
,,Három dolog soha nem tér vissza: a kilőtt nyíl, a kimondott szó és az elmúlt nap” – mondta Hari Tünde tanfelügyelő, ezért vigyázni kell kire „lő” az ember, mert az ellenségből lehet barát, soha nem szabad olyat mondani, amit megbánhat az ember, és a napot mindig meg kell becsülni, mert az nem tér vissza.
Bara Lajos iskolaigazgató beszédében kiemelte Isten háza az idén is menedéket nyújt, és bár sok mindent elvett a diákok életéből a vírus: versenyeket, rendezvényeket, kirándulásokat, talpraesettségüknek köszönhetően sikerült ezt a nehéz időszakot legyőzni. Az iskola családként működött és fog működni, ami tudást, biztonságot adott. Védő, oltalmazó pajzs volt, iránytű, mely segített megmutatni a helyes utat, terelgette a diákokat. Ne feledjék soha, honnan jöttek és hova tartanak. Amikor egyedül kell majd megálljanak, és nehézséggel találkoznak az életben, ne feledjék el felkeresni tanáraikat, akik akkor is megpróbálnak segíteni, mert bár most elmennek, továbbra is az összetartó közösség tagjai maradnak. Az iskolaigazgató Pál apostol imádságos szavaival búcsúzott tőlük: ,,Amikor értetek imádkozom, azt kérem, hogy egyre jobban növekedjen bennetek az isteni szeretet, meg ezzel együtt az igazság ismerete és mindenféle megértés, hogy ezáltal minden helyzetben képesek legyetek felismerni, ami a legjobb, és azt válasszátok, hogy ilyen módon tiszták és ártatlanok legyetek a Krisztus eljövetelének napjára, hogy Jézus Krisztus segítségével sok olyan tettet vigyetek véghez, amely tetszik Istennek, és ezzel dicsőséget és dicséretet szerezzetek neki. – Így áldja meg Isten a ti életeteket, és így segítsen meg benneteket az előttetek álló vizsgákon!”
Az ünnepség végén Balea Adél, a XII A, és Bara Erzsébet, a XII B osztályfőnöke búcsúzott diákjaitól, a 33 végzőstől, visszaemlékeztek az elmúlt négy évre, és jó tanácsokkal látták el a ballagókat, majd a jó eredményeket elért tanulóknak oklevelet adtak át. Zárásul az egykori XII-esek továbbadták az iskola kulcsát a XI. osztályt végző diákoknak, és az évfolyamelső köszönetet mondott a pedagógusoknak a támogatásért, a megannyi szép emlékért, kedves pillanatokért, a jó tanácsokért, a sok-sok meghatározó élményért, és a sikerekért, amit közös munkával, együtt értek el.
K.M.