Dicsőség Istennek, békesség embernek!
Karácsonyt ünneplő kedves keresztény testvéreim!
Az ünnep megszentelt pillanatában szívünk és szánk tovább énekli azokat a karácsonyi dalokat, melyeket gyermekkorunkban szüleink ajkáról lestünk el: ,,Szálljatok le, szálljatok le/ Karácsonyi angyalok, / Zörgessetek máma este/ Minden piciny ablakot, / Palotába és kunyhóba/ Nagy örömet vigyetek, / boldogságos ünnepet!” S miközben énekelünk, érezzük, hogy ezek a dalok emlékekkel, örömmel, szeretettel és meghittséggel töltik el szívünket és teszik csodálatossá ünneplésünket.
A názáreti Jézus születésének ünnepén hálaadással köszönjük meg Istennek, hogy egykoron elküldte e világba -unitárius hitfelfogásunk szerint- az Ő legjobb gyermekét, a szeretet apostolát, a mi igaz tanítómesterünket. Köszönjük, hogy Jézus az ő életpéldájával, tanításaival, útmutatásaival ma is MEGTARTÓNK. Élünk-e mi ezzel az áldott lehetőséggel, drága ajándékkal? Van-e helye a mi szívünkben, életünkben, mindennapjainkban Jézusnak, a szolgáló szeretetnek? Vagy inkább engedjük, hogy a heródesi gyengeség, az irigység, a rosszindulat legyen úrrá szívünkben, életünkben?
Ma, amikor lélekben alázattal megállunk a betlehemi jászolbölcső mellett és ismét átéljük a szeretet születésének csodáját, érezzük meg, hogy a mi életünk is egy csoda, és tudjunk hálát adni Istennek az életért, a legdrágább ajándékért, amivel Ő megajándékozott bennünket! Karácsony áldott ünnepén ajándékozzuk meg mi is egymást: egy jó szóval, öleléssel, mosollyal, sugározzuk a szeretetet abba a családba, közösségekbe ahová tartozunk. Olyan gyönyörűen fogalmazott Teréz anya: ,,Mosolyogjatok egymásra, … válogatás nélkül minden embertársatokra, – s ez segít majd, hogy kibontakoztassátok egymás iránti szereteteteket.” Ugye milyen csodálatos érzés testvéreim, nap mint nap megérezni egymás lelket melegítő fényét? Milyen jó, pásztorként őrködni egymás élete felett és sokszor a kevés javainkból megajándékozni egymást!
Adja Isten, hogy hozzon ez az ünnep a hétköznapokba sokszor elfásult, belefáradt emberi lelkekbe hitet, reménységet, szeretetet, egymás iránti tiszteletet, megbecsülést, áldást és békességet, hogy minden időben tudjunk mi is az angyalok karával együtt így énekelni: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!” (Lk. 2, 14)
Ilyen érzések közepette találjon bennünket ez az ünnep, akkor hiszem, hogy Istentől áldott, szép ünnepet ülhetünk ez év karácsonyán is.
Az Északnyugat Erdélyi Unitárius Szórványegyházközség lelkészeként Istentől megáldott békés és örömteli karácsonyi ünnepet kívánok mindannyiunknak!
Pálffy Anna- Mária
unitárius lelkésznő