Az Erdei iskola apropóján
„Fontos vagyok számodra annyira, hogy lehozd értem a csillagokat?” – emeli tekintetét a gyerek a felnőttre. A válasz hangtalanul, mintegy a tekintetek párbeszédeként érkezik: „Fontos vagy nekem annyira, hogy az égig emeljelek, hogy lehozd onnan a neked tetsző csillagokat!”
Területileg távol az iskolától, lelkületében oly közel az eszményi tanintézményi ideától létezik egy hely, a mindenkori Erdei iskola helyszíne, ahol a gyerekek sajátélményű tanulása, aktív, felfedező, tapasztalati oktatása zajlik. Szétfeszítve a hagyományos iskolai kereteket, biztosítva a megfelelő eszközöket és módszereket, a diákok együttes erővel gyűjtenek, dolgoznak fel és értékelnek természetközeli információkat, miközben közösségi értékekké gyúrják eltérő egyéni képességeiket és készségeiket.
A felfedező tanulás és csapatmunka szellemiségének az oktatását szem előtt tartva május 29 és június 2 között a Mihai Eminescu Általános Iskola III. és IV. osztályának 52 diákjával áttettük iskolai székhelyünket Hidalmásra. 5 napon keresztül természetközelben tanultunk figyelni a környezetükre és egymásra. Első tematikus egységünk megvalósítása érdekében természeti erők nyomait kerestük a tájon, feltérképezve úgy a lakott terület építészeti és kulturális értékeit, mint természeti csodáit, megjelenítve azokat tervrajzon majd maketten. Második tematikus egységünk élettelen környezetünket járta körbe, ezen belül különös tekintettel hangsúlyt fektetve az időjárás tényezőire: mérőeszközöket készítettünk, mérési értékeket értelmeztünk, majd időjárásjelentést írtunk a „helyi tévének”. Kőből bábok készültek, hogy mese formájában a természet színpadára legendákat és történeteket vetítsenek. Harmadik tematikus egységünk élő környezetünk sokszínűségét hangsúlyozta: kéregmintaként, levéllenyomatként, fajgazdag növényekként és rovarokként, mintegy a legszebb gyereknapi ajándékként fedeztük fel a természet elbűvölő voltát. Néhányukat gyűjteménybe szedtük vagy lencsevégre kaptuk, mások nyomait kerestük és találtuk meg a valóságban vagy papíron. Negyedik tematikus egységünk az ember ökológiai lábnyomát dolgozta fel. Kérdőív kitöltésével térképeztük fel környezetvédő és -kímélő szokásainkat, ötleteket gyűjtöttünk újrahasznosításról, energiatakarékosságról, majd vidám és szomorú erdőt festve gondolkodtunk el Földünk és a természet fenntarthatóságáról.
Reményeink szerint az élő természettel való találkozás, csodáinak látó és értő felfedezése szemléletformáló erővel bírhatott a maroknyi kisiskolás számára, sokkal többet adva egyszerű akadémiai tudásnál: tanított embernek lenni. Túl a felejthetetlen élményeken betekintést nyerhettünk és megpróbálhattuk megérteni annak az összetett rendszernek a működését, melynek részei és részesei vagyunk, utat nyitva egy a természetet jobban tisztelő és féltő társadalom felé. Ha a pár napon keresztül gyűjtött tanmorzsák ösvényt formálnak, majd gyakran járt széles utat képeznek, elmondhatjuk, hogy megérte a befektetett munka. Köszönet érte tanítóinknak és tanárainknak, akik ezt a lelkes csapatot kísérték és irányították.
Kósa Andrea, logopédus
Mihai Eminescu Általános Iskola