Aktuális munkák a kertben – 20. hét

– Folytassuk a gyümölcsösben a növényvédelmi munkákat.

 Növényvédelem a gyümölcsösben 

– A gyümölcsfák zöldmetszése lassan aktuálissá válik. A gyönge, fiatal hajtások még most könnyen kitörhetőek, a seb is gyorsabban beforr. Az erősebb hajtásokat metszőollóval távolítsuk el. A tápanyag pótlásról se feledkezzünk meg, hisz a termés kineveléséhez  nitrogénre van szükség. A nitrogén műtrágya jobban hasznosul, ha 100 liter vízben (egy hordónyi)  feloldunk 1 kg pétisót és ezzel az oldattal öntözzük meg a gyümölcsfák koronacsurgóját. Pétisó helyett az elkészült csalánlé szintén alkalmas a nitrogén pótlásra. (A csalánlé készítése a 18. hétnél olvasható)

–  gyümölcsfák is meghálálják a lombtrágyát, juttassunk ki nekik is Wuxalt, Voldüngert, stb. levéltrágyát.

– A kórokozók mellett, a kártevők is jelen vannak. A cseresznyelégy elleni védekezést meg kell kezdeni. A cseresznyelégy 5 mm nagyságú, a házilégyre hasonlító rovar. A tojásait a félig érett gyümölcsre rakja, az ezekből kikelő nyüvek berágják magukat a gyümölcsbe, és ettől lesz kukacos a cseresznye. A kihelyezett ragadós sárga lapokkal csökkenthetjük kártételüket.

– Az almatermést a kórokozók mellett a rovarkártevők, különösen az almamoly károsítja. Gyümölcsmolyok elleni szelíd védekezési mód, a kenőszappanoldat permetezése. 200gramm kenőszappant (háziszappan, káliszappan) lereszelünk, és kevés vízben feloldjuk, majd 10 liter vízzel felhígítjuk. Az így kapott oldattal permetezzük meg az almafákat. (Kenőszappant legutoljára  DM-ben vettem, de különböző kiszerelésben a háztartási boltokban kaphatóak.)

– Gilisztaűző varádics használata: 500 gramm friss, vagy 50 gramm száraz gilisztaűző varádics 10 liter vízben 24 órán keresztül áztatva, majd 30 percig gyengén főzve. Kihűlés után a főzetet átszűrjük, és permetezzük. Szintén hatásos a levéltetvek illetve a gyümölcsmolyok ellen.

– Szilvadarázs, szilvaeszelény kártétele elleni védekezésre szintén kiváló a gilisztaűző varádics főzete.

– továbbra is legfontosabb feladat a talaj kapálása, a gyomok irtása, és az öntözés. Kapálással ugyanazt a hatást érjük el, mint amikor mulcssal takarjuk a talajt, mert  a fellazított talajréteg ugyanúgy megakadályozza a párolgást, a kiszáradást. Ha nincs elegendő anyagunk a talaj takarására, kapálással lazítsuk a felső réteget. Ezzel együtt a gyomtalanítást is elvégezzük. Ajánlott minden nagyobb öntözés vagy esőzés után elvégezni, mikor már kissé megszikkadt a talaj. Így a felső réteg nem kérgesedik be, laza, porhanyós és szellős marad.

Növényvédelem a konyhakertben

– Most már biztonságosan kipalántázhatjuk a paprika és padlizsán palántákat. Figyeljünk a paprika öntözésére. A levélszín elárulja, hogy mire van szüksége. Ha haragoszöld, akkor szomjas, vagyis vízhiánya van, ha sárgás színű, akkor túlöntözést jelez.

– A cukkini, patisszon, káposzta és bimbóskel palántákat is kiültethetjük végleges helyükre.

– Vethetjük még a babot, csemegekukoricát, céklát és a kaprot. – Akinek gondot okoz a kapor szabad földben történő termesztése, vetheti cserépbe, konténerbe is.  Kiültetés előtt ugyanúgy szoktassuk a külső környezethez, mint a többi palántákat.

– Védjük mogyoróbokrainkat a mogyoróormányos kártételétől. A mogyoróba lukat rág a nőstény, és belehelyezi a tojását. A kikelő kukac a mogyoróbéllel táplálkozik, később mintegy 2mm-es lukat rágva távozik, és a földbe bábozódik. A termés 50-60%-át is tönkre teheti.

– A paradicsomot, és a burgonyát kiültetés/kihajtás után védjük  a paradicsom/burgonyavész ellen. Rendszeresen permetezzük tej és víz keverékével. A tej helyett a tejsavó is alkalmas, 1 liter tej – 6 liter víz az arány.  A vírusos megbetegedések ellen savóval vagy tejjel védekezhetünk. Savóval tisztán, vagy 4-2 arányban hígított tejjel permetezhetjük kiültetett palántáinkat. A tejtermék alkotta vékony bevonat a sebeket lezárja, így akadályozza meg a vírusok, gombák behatolását .

– A zöldborsó virágzáskor és az apró hüvelyek megjelenésekor különösön érzékeny a szárazságra. Ha nem esik az eső, öntözzük meg.

– Töltsük fel a borsó tövét földdel, ez szintén megtámasztja, így nem tud eldőlni az erősebb szélben.

– A konyhakertben a legfontosabb munkálatok, a talaj lazítása és gyomtalanítása. A levágott fű kaszáléka remek talajtakaró, és növeli a talaj szerves anyag tartalmát. Mindezek mellett, egy lassú lebomlású nitrogén forrás is. Vékony rétegben terítsük el a zöldségágyásokban a pár napig fonnyasztott füvet.

– Szedjük folyamatosan a hónapos retket, mert hamar pudvásodik. A póréhagyma töveit töltögessük fel.

– Ha a sárgarépa túl sűrűre kelt ki, feltétlenül egyeljük. A ritkítást folyamatosan végezzük, így a második – harmadik egyeléskor már fogyaszthatjuk a saját magunk termelte répát.

– Vethetjük a földimogyorót is.

Ültetés előtt érdemes beáztatni, hogy hamarabb és jobban csírázzon. Virágzáskor a tövét a burgonyához hasonlóan fel kell töltögetni.

– Ha a burgonya hajtásai elérték a 20-25 cm-t, ismét töltsük fel a töveket. A burgonya gyorsan nő a meleg és a nedvesség hatására.

– A vakond nem tartozik a kártevők közé, azonban mégis sok kellemetlenséget tud okozni. Próbáljuk meg elűzni őket, de ne pusztítsuk, egyrészt, mert védett állat, másrészt, mert rengeteg hasznot hoz. Rengeteg cserebogár pajort elpusztít, melyekből az idei nemzedék már kikelt. A kikelt bogarak tarolják a fák leveleit. Ha pocok garázdálkodik, tegyünk meg mindent, hogy megszabaduljunk tőle, gázpatronnal vagy csapdával.

– A rebarbara májusban bőséges öntözést kíván.

Szedéskor mindig csak annyi levelet szedjünk le, hogy a növény tudjon regenerálódni. A megjelenő virágnyelet tőből törjük ki. Elkészíthetjük az idei év első csemegéjét, a rebarbara kompótot. A rebarbara száráról lehúzzuk a bőrt, feldaraboljuk 1-2 cm-es darabokra. Ízlés szerinti kompót levet készítünk (cukor, szegfűszeg, vanília, fahéj hozzáadásával) annyi vízből, hogy ellepje a rebarbarát. Amikor forr bele tesszük a rebarbarát. Két perces forralás után lefedve hagyjuk kihűlni és már tálalható is.

– A konyhakerti növényeink nem látható okokból hervadnak, fonnyadnak, vizsgáljuk meg, hogy mi okozza. Legtöbbször drótféreg rágcsálja a gyökérzetet. Gyökérrel és a környező földdel együtt emeljük ki a  növényt, és semmisítsük meg a kártevőket.

– Az uborkának jót tesz a bőséges trágyázás. Ha nincs trágyánk, komposzttal javíthatjuk a talajt. A beásott szerves anyag elősegíti a talaj jobb szellőzését, gyorsabb felmelegedését, serkenti az uborka növekedését.

– neveljük elő a borsó helyére ültethető céklát, kelkáposztát és kelbimbót. Ezeket a zöldségeket már szabadágyban nevelhetjük, és amint a borsósorok felszabadulnak, palántázhatjuk is őket a helyükre.

– Megjelentek a csigák is.

Készítsünk fokhagyma főzetet a távol tartásukra, tegyünk ki csapdákat, szedjük össze őket kézzel, ösztönözzük a hasznos segítőket, mint a varangy, a sün, futrinka, hogy kertünkbe megtelepedjenek. A kávé szintén elrettentő hatású a csigáknak. A zaccot ne dobjuk ki, szórjuk vékonyan a növények köré.

– Fektessünk le kissé süllyesztve agyag cserepeket a veteményes és a virágos kert kevésbé használt részein, ahol a varangy remek búvóhelyre talál kertünkben. Nagy pusztító a meztelencsigák körében, biztosítsunk neki kényelmes, árnyékos helyet, hogy jól érezze magát kertünkben.

– Az érő gyümölcsöt a rigók is nagyon kedvelik. Madárvédő hálóval tudunk védekezni.

– Az elvirágzott évelőket most átültethetjük, vagy osszuk szét a töveket. A mostani időjárás különösen alkalmas az évelők átültetésére és a tőosztásra. Az átmeneti lehűlés hasznunkra lehet, ha van átültetésre váró növényünk. Palántázáshoz is remek ez a kissé hűvösebb időszak.

– Az elvirágzott díszcserjéket ne hagyjuk magukra.

A babarózsa vagy szilvarózsa Prunus triloba különösen érzékeny a moníliára. A fertőzött növényt permetezzük a gyümölcsfáknál ismertetett gombaölő szerrel, a  cserjét vágjuk vissza,  a levágott ágakat semmisítsük meg. Vágjuk vissza az elvirágzott kerriát (boglárkacserje, Kerria japonica), Forsythia aranyfát, díszribiszkét Ribes sanguineum, japánbirset Chaenomeles.

– Az elvirágzott Forsythia – aranyvessző szaporításának is eljött az ideje. Akár a visszavágott, elvirágzott hajtásokat, akár az új, virág nélküli hajtásokat dugványozhatjuk.

– Az elvirágzott orgonát is vágjuk vissza, hogy jövőre ismét tudjon virágozni.

– A kiültetett nyári hagymás és gumós növényeinknek, adjunk trágyát. Lehetőleg komplex hatású műtrágyát válasszunk.

– Napsütéses napokon ügyeljünk arra, hogy az összes frissen ültetett növény elegendő vizet kapjon. Ez különösen fontos, ha szárazabb időszakot ígér a meteorológia. Ültetés után a nem megfelelően öntözött növények visszamaradnak a növekedésben, sőt, el is pusztulhatnak. A talaj nedvességének megtartására takarjuk mulccsal.

– ellenőrizzük a klematisz hajtásokat. Keressünk egyéves, vagyis tavalyi vesszőket, melyekből a hónap második felében dugványokat válogatunk. Ezeket a hajtásokat jelöljük meg, hogy figyelemmel tudjuk őket kísérni. Amint a félfás állapotot elérik, máris alkalmasak a dugványozásra. A most virágzó Clematis Montana elvirágzás után lesz alkalmas dugványozásra.

– a kúszó/futó növényeinket rendszeresen kötözzük a támasztékhoz, a nagyra nőtt, terebélyes évelőket karózzuk ki. A szél így nem tudja ledönteni, letörni a hajtásokat, és egy nagyobb eső után nem fekszenek el a növények.

–  Ha a bazsarózsa bimbói nem fejlődnek tovább,

akkor botritisz támadta meg a növényt. Az összes fertőzött bimbót és növényi részt vissza kell vágnunk, és megsemmisítenünk, hogy megállítsuk a fertőzést. Meleg, párás időben fertőz ez a betegség.
– Kötözzük az új telepítésű lilaakác, klematisz és kúszó loncok hajtásait. A magas növésű évelőket karózzuk, hogy a szél ne tudja megdönteni.

– Az elvirágzott sziklakerti évelőket vágjuk vissza.

Pázsitviola, ikravirág, stb. A visszavágás hatására sűrűbb, tömöttebb bokrot fog növeszteni, mellyel a következő év tavaszán fog megörvendeztetni bennünket. (És rendezettebb is lesz a virágágyás)

– A visszaszáradt levelű hagymásokat átültethetjük új helyükre. Ha a hagymatest tudott tápanyagot raktározni (mert bőségesen kapott a vegetációs idő alatt szerves vagy műtrágyát) nyugodtan kiszedhetjük a földből és szétosztva új helyére telepíthetjük. Helyükre egynyáriakat, évelőket ültethetünk.

– szétoszthatjuk a túlzsúfolt kankalin töveket is. A tőosztás a legegyszerűbb szaporítási mód, minimális szabály betartásával új növényekhez juthatunk. Amire figyelni kell, az időszak és a legkisebb kár okozása. A legtöbb növényt oszthatjuk ősszel is, de van egy pár, melyet csak tavasszal. Egyszerűen, csak arról van szó, hogy nem tud télig begyökeresedni.

– Az elvirágzott tatárvirágot is vágjuk vissza. Visszavágáskor vágjunk dugványozásra alkalmas hajtásokat.  A talajra lelógó hajtások legyökeresednek, ha a földhöz szorítjuk őket, így ősszel leválasztva saját nevelésű növényekkel bővül a kertünk.

Tápanyaghiány:

Ha a növény elszíneződött, sárgul, lassan és satnyán nő, a tápanyaghiány lehet az oka. A növekedésben fontos szerepet játszik a  nitrogén, a foszfor, kálium, stb.

 – Ellenőrizzük a rózsáinkat.

Számtalan betegséget tudunk hárítani, ha időben védekezünk ellenük. Ha réztartalmú szerrel permetezzük a gyümölcsfákat, a rózsákat se hagyjuk ki. A kitörő vadhajtásokat tőből távolítsuk el, amint észrevesszük őket. A talajfelszín alól bújnak ki, ezért a talajt  szedjük fel, és vágjuk vissza.

A hajtáscsúcsokon összesodródott leveleket:

a levélsodró moly okozza. Szedjük szét, a benne lévő hernyót tapossuk el. Ha ettől undorodunk, vágjuk le a leveleket és így tapossuk el. Ha a levelek hosszirányban pöndörödöttek, akkor levélsodró rózsadarázs garázdálkodik. A pöndörödött leveleket vágjuk le, tapossuk szét a benne lévő hernyókat.

Az elszáradó fás hajtások, hajtáscsúcsokat:

a levéldarázs lárvák belűről rágcsálják. A hajtások amint száradni kezdenek, vágjuk le, égessük el.

– Ha száraz az idő, locsoljuk meg a fűszerkert növényeit is. Igaz, hogy a legtöbb fűszernövény szárazságtűrő, de a hajtásnövekedéshez nekik is szükségük van nedvességre.

– Nyírjuk a füvet rendszeresen, a kaszálékot ne dobjuk ki, használjuk talajtakarásra a konyhakertben illetve a virágok között.

– Folyamatosan figyeljük a kerti madarak fészkelőhelyeit, hogy a költést semmi ne zavarja. Leginkább a macskák jelentenek veszélyt, melyeket mindenképp távol kell tartani a a fészektől. Költés alatt ne nyitogassuk az odúkat,  és nem szabad megfogni a tojásokat sem.

– A madáritatókat is rendszeresen töltsük fel vízzel. A dézsák, hordók, víztartályokba a víz felszínére tegyünk deszkát, hogy a madarak le tudjanak szállni, inni.

– Nyári beültetésre készítsünk konténert. Ha nincs megfelelő méretű dézsánk, fagyálló kaspónk, akkor  mi magunk is elkészíthetünk egyedi rusztikus felületű konténert, kevés anyagi ráfordítással. Elkészítési ideje 2 óra, száradási idő 3 hét.

– Készítsünk csobogót:

Erkélyre, teraszra ideális ez a kisméretű csobogó, de akár a kerti tó mellé kihelyezve is nagyszerű látványt nyújt. A szépsége az egyszerűségében van, a terrakotta korsó és tál, a mosott gömbölyű kavicsok, a köré helyezett színes növények tökéletes összhangot teremtenek. Elkészítése rendkívül egyszerű, nehézséget csak a lukas oldalú korsó jelenti, vagyis annak a beszerzése.

gazigazito.hu