A zilahi rovásfeliratos Tuhutum emlékmű története (V.) – Milyen madár a Zilahi turul?

Itt a szobor leírásánál szeretnék kitérni a madár fajtájára.

A magyarok turulmadarát általában a kerecsensólyommal azonosítják. Kézai Simon a 13. században írta, hogy „Etele (Attila) király címere, amelyet pajzsán szokott hordani, egy madárhoz hasonlított, amelyet a magyarok turulnak hívnak, fején koronával. Különben a hunok is, egész Géza herceg koráig (Géza fejedelem), amíg maguk közösen kormányozták magukat, ezt a címert viselték harcban.” A Képes Krónikában Attilát, Álmost, Árpádot turulos pajzzsal ábrázolják.

Szakács Gábor újságíró, rovásírás kutató beszélgetést készített Dr. Déri Jánossal a hortobágyi Madárkórház alapítójával és igazgatójával. Egyik kérdése: „A kerecsenről azt tartják, hogy az ősmagyarok szállásterületein honos. Igaz lehet?

Dr. Déri János válasza: „A mondabeli turulmadár az altáji kerecsen… A mondára visszatérve, a kerecsen Ázsiában mindenütt megtalálható, ahol füves puszták vannak. A Kárpát-medencétől nyugatabbra, északabbra, délebbre viszont nincs, elterjedési területe valóban itt ér véget”. (Vadmadarak kórháza, Magyar Demokrata, 2015. július 1.)

Fadrusz János madarának fajtája sok fejtörést okozott, többen a saskeselyűnek határozzák meg, a Turul visszaérkezése Zilahra c. filmben is ez hangzik el. Valóban keselyű, de miért választotta Fadrusz ezt a változatot sólyom helyett? Erre egyik tanulmányában találtam választ, amely a szobor avatás évében, az 1902-es év végén jelent meg a Budapesti Hírlap december 25-i számában.

Fadruszt nagyon érdekelte a rovásírás eredete, rokonsága. Olaszországi útja alatt alaposan foglalkozott a régi etruszk területek felirataival, másolta, rendszerezte őket, ennek alapján állapította meg az etruszk és a magyar rovásírás rokonságát. Kereste a közös őst és ezt az egyiptomi hieroglifírásban találta meg. Ebből következően Egyiptom ősi műveltségével, ősi isteneivel is foglalkozott. Az egyiptomi anyaistennőt, Mut-ot keselyűként is ábrázolták. A keselyű Mut jelképe. Mut nevének hieroglif jele egy keselyű; ez a jel – ahogyan a Mut név – anyát is jelentett egyiptomi nyelven. Egyúttal az A hang hieroglif jele is egy keselyű. Ezt írja a Mitológiai Ábécé: Az Ámon-Ré isten feleségeként tisztelt MUT istennő… a Nap anyjaként is szerepel. Eredeti alakját a nevét jelentő keselyű személyesíti meg.” (1970/101.) 

Még hozzáteszem, hogy mivel az A hang hieroglif jele egy keselyű, Fadrusz János a rovás A betűt ebből vezette le. Valóban jól vette észre, a keselyű erős csőre és hosszú nyaka A rovásbetűt formáz. Kutatásaim szerint azonban a rovásbetűk már a Tordos-Vinca műveltségben, az újkőkorban léteztek, tehát az egyiptomi írásnál jóval korábban, de ez a tanulmány most nem erről szól. Feltűnő Mut anyaistennő neve és a német Mutter (anya) szó közötti hasonlóság is. Ennek bővebb kifejtése szintén nem ide tartozik.

Friedrich Klára