A zilahi rovásfeliratos Tuhutum emlékmű története – A Tuhutum emlékmű romjai (X)

Tehát Király Pál és Fadrusz János halála után a rovásírás felett turkológusok, mongolisták, kazáristák bábáskodtak, a korábbi hun-szkíta elnevezés is eltűnt és eltűnt a zilahi Tuhutum emlékmű is.

Az emlékművet, amely átvészelte az első és a második világháborút, az 1920-as trianoni rémtörténetet „1968 egyik nyár éjszakáján” lerombolták, majd eltakarították. Amit tudunk erről, annak forrása főként a zilahi újraállítók és az Emlékmű Bizottság honlapja, a http://www.turulzilah.fw.hu/ valamint Tunyogi Károly, a szobor visszaállításának megálmodója.

Lakóné Hegyi Éva régész, muzeológus, jelentős régészeti szakíró a testével próbálta védeni a szobrot, de hiába, a talapzatot lerombolták. A köztiszteletben álló tudós asszonyt meg is hurcolták ellenállásáért. „Nagy volt a felháborodás a magyarok körében, hiszen akkor Zilah még mondhatni magyar város volt, bár már billegett a lakosság összetételének magyar-román egyensúlya” tudjuk meg Tunyogi Károlytól.

Lakóné Hegyi Éva írja: „A kegyelet az, ami ott él minden zilahi magyar szívében. A turult sajátunknak, nemzeti szimbólumunknak tekintettük. 1968 közepén, egy éjszaka leple alatt, a rendszer kiszolgálói katonákkal szétverették az emlékművet. A zilahiak kétségbeesve próbálták legalább a turult megmenteni, de minden erőfeszítés sikertelen maradt. A biztonsági szervek pincéjébe került, ahonnan nyomtalanul eltűnt…” (2002/43). Mára a lerombolt szobor parkjának gesztenyefáit is kivágták és gépkocsi parkolóként használják.

Találgatások indultak meg, hogy a darabok hova lettek. Állítólag egy épülő ház alapjába kerültek, vagy a szekuritáte épületében rejtették el a turulszobrot, a ló koponyákat és a dárdákat, mielőtt végleg eltüntették ezeket. Nyomozások is kezdődtek, de természetesen nem vezettek eredményre.

A talapzatból egy darab a Zilahtól tíz kilométerre lévő Ördögkúton került elő. Az ember, aki bevitte a múzeumba azt hitte, hogy római kori lelet, előtte hordós káposztán használta nyomtató súlynak. Ezen szöveg töredékek is voltak. Dr. Bajusz István, régész, a Zilahi Történelmi Múzeum munkatársa, egyetemi tanár fejtette meg a szövegtöredéket és megállapította, hogy a Karacsay Kódex Tűzről szóló versének részlete olvasható rajta. Ez minden kétségen felül bizonyította, hogy Fadrusz János alkotásáról van szó.

Friedrich Klára