A XXII. Költészet Tavasza versmondó vetélkedő Zilahon

                                            „bölcsen játszani, mindig azt szerettem” (KAF)

Zilahon immár 22. alkalommal rendezték meg a Költészet Tavasza művészeti fesztivál magyar nyelvű versmondó vetélkedőjét a Szilágy Megyei Művelődési és Művészeti Központban, melynek idei partnerei és támogatói Szilágy Megye Tanácsa, az AB-Art Kiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligája.

A teljes hetet (2024. április 20-26-a) kitöltő Költészet Tavasza / Primăvara Poeziei / Spring of Poetry Nemzetközi Fesztivál Szilágy Megye Tanácsa, a Szilágy Megyei Művelődési és Művészeti Központ és a Szilágy Megyei RMDSZ szervezésében, a Zilahi Polgármesteri Hivatal és a Szilágy Megyei Tanfelügyelőség támogatásával valósul meg.

Az idei versmondó vetélkedőn résztvevők, az érdeklődő versolvasó és versmondó emberek, diákok és tanárok ennek a versmondó-felhívásnak a megválaszolásával a nemrég elhunyt KOVÁCS ANDRÁS FERENC előtt s a költészet előtt is tisztelegtünk.

Kovács András Ferenc „dallamos volt, versben ötletes, merész / fogásokat lelő a lantzenében” ( – de ezt ő maga írja Arkhilokhoszról – egyik epigrammájában). KAF költészetét olvasgatva folyamatosan érzi az olvasó, hogy KAF mit olvas és minket hogyan olvastat: fel-feltűnnek, rezonálnak verseiben s általuk bennünk is, őt olvasva: Anakreón, Berzsenyi, Babits, Radnóti, Horatius, Háfiz, Michelangelo, Balassi Bálint, Shakespeare, Csokonai Vitéz, József Attila, Esterházy Péter, Ady, Homérosz, Arany, Madách, Vörösmarty, Tompa Gábor, Láng Zsolt,… s zenél Mozart!

Milyen kár, hogy megszakadt ez a versek általi labirintus- és toronyépítés…. Megszakadt-e? Megszakadhat-e? Nem hiszem, hiszen KAF kicsit házigazda is nálunk, nemrég még Zilahon járt személyesen, többször is (néhai katonakorában, majd költőként, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőjeként s barátunkként is – szintén többször és sosem egyedül)!

2019-es kötete, mely 60. születésnapjára jelent meg, a Requiem tzimbalomra (örömzene – darabokban) címet s alcímet viseli– de mi újrahangoltuk a verset, újra összehangolódtunk vele.

KAF humorba lejtve-rejtve – kíméletlenül, nyersen is, rendíthetetlen nyugalommal s nyugtalanító versrendekbe szedve – teremt, jósol. Jósol-e? S féltett minket?

Költészete rendkívüli komplexitásában ott van a játék, az őszinteség – hiszen kiváló gyerekverseket is írt – , aztán a magas szintű, igényes műveltség, de a bírálat is a demagógia, a pozőrök, a „nyelvi bárdolatlanok” ellen burleszkekben, szatírákban. Folyamatosan tanít, nevettet, megmosolyogtat, olvastat, kutattat, magunkba s világunkba nézettet, átjárattat, elidőztet. KAF-ot olvasni kaland – kortársunk, aki poeta doctus és poeta ludicus lucidus.

„bölcsen játszani, mindig azt szerettem –

Fölbőszült korokon s kopár időkön

Át, szellemtelenek közül kiszállni,

Mint a lélek: öröknek és szabadnak.” – olvasható egyik Calvus-fordításában Névtelen cserépdarab c. 2023-as kötetében.

A test porrá, de az ő lelke verssé lesz s él tovább.

A 2024-es vetélkedőre a versmondó diákok egy-egy KOVÁCS ANDRÁS FERENC-verssel, illetve egy szabadon választott, magyar nyelvű alkotással vagy fordítással készülhettek azon szerzők művei közül, akik a Költészet Tavasza kétnyelvű antológiában publikáltak. 

Az elbíráló bizottság tagjai Zalán Tibor, Pethő Lóránd  és Halmosi Sándor voltak.

A zsűri elnöke, Zalán Tibor – pályarajzát az MMA oldaláról szemlézem – József Attila-díjas költő, drámaíró, dramaturg, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Drámatörténeti, drámaelméleti és dramaturgiai órákat adott a Théba Művészeti Akadémián, illetve a Színház és Film Intézetben. Éveken keresztül kurzust vezetett az egri Eszterházy Károly Főiskolán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, illetve a békéscsabai Színitanházban. Pályája során több irodalmi folyóirat, kiadvány szerzője és szerkesztője. 1996 és 2007 között a Kolibri Színház dramaturgja. 1997-ben kérték fel a hévízi Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság elnökének is, a posztot 2003-ig vállalta el, de a társaság működésének a mai napig egyik meghatározó alakja. 2003-tól 2005-ig a Duna Tv Gong című kulturális hetilapjának műsorvezetője. 2005-től 2007-ig a zalaegerszegi Griff Bábszínház, 2008 óta pedig a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja.

Irodalmi munkásságának fontos része a tehetségek felfedezése, gondozása. Önálló köteteinek száma ötven fölött van. Jelentős drámai életművel rendelkezik, színházi bemutatóinak száma meghaladja a százat. Számos díja közül kiemelhető az 1987-ben megkapott József Attila-díja. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2015-ben a Magyarország Babérkoszorúja díjat, 2017-ben pedig a Szép Ernő-életműdíjat érdemelte ki. 2023-ban a Balassi-kard nemzetközi kitüntetést is átvehette.

Pethő Lóránd és Halmosi Sándor rövid, szakmai életrajzát az idei nemzetközi Költészet Tavasza / Primăvara Poeziei / Spring of Poetry-antológiából (Ab-Art Kiadó, 2024) idézem:

Halmosi Sándor költő, műfordító, szerkesztő, a Magyar PEN Club és az Európai Tudományos, Művészeti és Irodalmi Akadémia (Párizs) tagja, a Poets of the Planet (POP) nemzetközi költészeti hálózat társalapítója. Eddig 13 magyar nyelvű és több tucat idegen nyelvű kötete jelent meg.

Pethő Lóránd Bánffyhunyadon született. Költő, műfordító. 2003-tól publikál verseket, műfordításokat a jelentősebb erdélyi és külföldi kulturális lapokban. Középiskolai tanulmányait

Szilágysomlyón végezte. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán, Színháztudomány szakon szerzett egyetemi oklevelet, dramaturgia szakon. 2006–2014 között a Kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulatának az irodalmi titkára és vezetője volt. 2007–2009 között a Bretter György Irodalmi Kör elnöke volt. Jelenleg Ausztriában él és alkot. Irodalmi Jelen Költészeti Díjjal kitüntetett költő.

A versmondó elnöke, Zalán Tibor elmondta a résztvevőknek, hogy kiemelten megörvendeztette őt, hogy oly sok jó versválasztást, kortárs verset hallhatott a diákok kiváló tolmácsolásában – KAF versei mellett elhangzottak például Demény Péter, Egyed Emese, Weiner Sennyei Tibor, Halmosi Sándor, Pethő Lóránd, László Noémi, Lővétei Lázár László versei. Az elismerésekkel, díjakkal járó pénzösszegek mellett idén újra szabadon választhattak maguknak könyveket, versesköteteket a vetélkedőt megtisztelő diákok, tanárok, sőt a közönség tagjai is a AB-Art Kiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligája kiadványaiból.

A díjátadást hosszas, kellemes beszélgetés követte a diákok, a zsűritagok és a tanárok részvételével.

A versmondó eredményei:

V-VIII. osztály

1. díj: Alszegi Dóra

2. díj: Misinszki Petra

3. díj: Oláh Anna

dicséret: Nagy Bence Barnabás

dicséret: Szabó Aliz Nikolett

a zsűri különdíja: Boca József (a szellemes versmondásért)

IX-XII. osztály

1. díj: Debreceni Máté

2. díj: Papp Alexandra-Katalin

3. díj: Kulcsár Szilvia

dicséret: Bogya Dávid

dicséret: Simon Viktória

a zsűri különdíja: Keményfi Dávid (az értelmező versmondásért)

a zsűri különdíja: Domokos Anita (a jó verstagolásokért)

a zsűri különdíja: Molnár Anna (a versfilozófia igényes közvetítéséért)

Mindenkinek szeretettel gratulálok!

Kovács Tünde, magyartanár, Zilah, az idei versmondó házigazdája