A XVIII. Szilágyság-kutatás napjának rövid krónikája
A pandémia miatti egy évnyi kimaradás után 2021. november 27-én a szükséges járványügyi szabályok betartásával tartották meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) zilahi és szilágysomlyói fiókegyesületének immár hagyományossá vált rendezvényét, a Szilágyság-kutatás napját. Az idei volt a tizennyolcadik alkalom, hogy a szilágysági és az erdélyi tudományos-művelődési élet képviselői megoszthatták egymással és a közönséggel tapasztalataikat, kutatási eredményeiket, és mindez szervesen illeszkedett a Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezésű országos rendezvénysorozatba is.
Az eseménynek helyet adó zilahi Vigadó nagytermében a dr. Petri Mórról és más szilágysági kötődésű személyiségekről (Ady Endre, Balázs Árpád, Iuliu Maniu, Szikszai Lajos) készített plakátkiállítás fogadta a meghívottakat, akik jelenlétükkel a Szilágyság mindegyik magyarlakta vidékét voltak hivatottak képviselni. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Sipos Gábor, az EME országos alelnöke, valamint a közélet és egyházi élet tisztségviselői közül Seres Dénes parlamenti képviselő, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Dari Tamás, Szilágy megye kormánymegbízottja, Fazakas Miklós zilahi alpolgármester, Szász Róbert Bálint, a Zilahi Református Egyházmegye esperese és Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese voltak jelen. Számos civilszervezet (az EME szilágysomlyói fiókegyesülete, a zilahi EMKE, a Tövishát Társaság) és oktatási intézmények is képviseltették magukat tagjaik és támogatóik által.
A köszöntések rendjén Kovács Kuruc János, a EME Zilah és vidéke fiókegyesületének alelnöke elmondta, hogy ezt az ülésszakot a fiókegyesület egykori elnöke, dr. Bajusz István történész, muzeológus, egyetemi tanár emlékének szentelték a szervezők, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az itt kiállított kétnyelvű plakátanyaggal a román közönség számára is szerették volna elérhetővé tenni a szilágysági magyar művelődéstörténet legjelesebb képviselőinek munkásságát. Seres Dénes parlamenti képviselő köszöntőjében megemlítette, hogy az eddig megtartott Szilágyság-kutatási alkalmak fontos hozadéka volt, hogy a megvitatott tudományos témákat idővel más szilágysági közösségek is megismerhették. Szász Róbert Bálint esperes a Thesszalonikabeliekhez írott első levél egy részletével üdvözölte a résztvevőket, míg Vincze Minya István arról szólt, hogy egy nép nemcsak hitében, hanem kultúrájában is él, ezért nap mint nap meg kell élni mindkettőt.
A tudományos előadások sorát dr. Sipos Gábor indította, aki Szilágy vármegye 145 évvel ezelőtti megalakulásáról értekezett, és kiemelte, hogy bár az 1876. szeptember 4-én létrehozott közigazgatási egység viszonylag fiatal alakulat, maga a Szilágy elnevezés mint egyházszervezeti név már az 1300-as években használatos volt. Őt Gáspár Attila követte, aki elsősorban az elmúlt korok homályából kiemelkedő szilágysági református lelkészek és tanítók-tanárok (Derecskei Demeter, Ilosvai Selymes Péter, Szegedi Kis István, Budai Ézsaiás, Bátai György, Keresztúri Bálint, Keresszegi Herman István, Gyarmathi Sámuel, Szentes István, Salamon József) egyháziének-szerzői, teológiai és irodalmi munkásságát méltatta.
Az ülésszak powerpointos bemutatókkal kiegészített előadásokkal folytatódott. Dr. Bartha Zoltán kolozsvári levéltáros Kraszna vármegye 1711 és 1784 közötti főispánjairól közölt életrajzi adatokat, és velük kapcsolatban megállapította, hogy eme közéleti tisztség betöltésében a vallási (katolikus vagy református) hovatartozás ellenére inkább a Habsburg-házhoz való hűség játszott sokkal fontosabb szerepet. Dr. Zsigmond Attila művészettörténész a menyői református templom reneszánsz keresztelőmedencéjének egykori megrendelőjéről, készítőjéről és a bukaresti történeti múzeumba kerülésének kalandos útjáról számolt be. Dr. Széman Péter, az EME szilágysomlyói fiókegyesületének elnöke Báthory István személyiségéről, valamint azokról a küzdelmekről emlékezett meg, amiket a fiókegyesület és a Báthory Alapítvány elnökeként munkatársaival folytatott a nagy fejedelem és király emlékezetének elfogadtatásáért a város román lakosságának körében. Az ülésszak első része dr. Murádin János Kristóf előadásával zárult, melyet gróf Teleki Béláról, ifj. Wesselényi Miklós dédunokájáról, a zsibói kastély utolsó jogos uráról és annak közéleti tevékenységéről tartott.
Szünet után a rendezvény a Petri Mór-emlékoszlop felavatását hátráltató körülmények ismertetésével és a plakátkiállítás anyagának részletesebb bemutatásával folytatódott, majd dr. T. Szabó Csaba ókorkutató, Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott zilahi muzeológus és Kovács Kuruc János történész emlékezett meg dr. Bajusz Istvánról, aki jól képzett szakember, lelkiismeretes egyetemi tanár és tudományszervező, iskolateremtő régész és bölcs humorral megáldott ember volt. Megemlékezésének végén Lakóné Hegyi Éva a Teleki-örökség kapcsán még fontosnak tartotta emlékeztetni a hallgatóságot arra, hogy a zilahi múzeum kiállítási alapanyagának jelentős része a Wesselényi Teleki-gyűjtemény is, melyet a zsibói Wesselényi-kastélyból előbb a református parókia padlására menekítettek 1944-ben, majd innen a múzeumba került, több mint háromezer apró régészeti tárgyat tartalmaz, és „Colecția Wesselényi Teleki” néven került bejegyezésre a múzeum állandó leltárába 1958-ban.
A rendezvény utolsó momentuma a Petri Mór-díj átadása volt, melyet idén Kaszta András hadadi nyugalmazott fizikatanár és iskolaigazgató, Varga D. István szilágycsehi nyugalmazott magyartanár és aligazgató, valamint Györfi-Deák György zsibói könyvtáros és író vehetett át. Laudációjukat a díjazottak előbb említett sorrendjéhez igazodva Kovács Kuruc János, Antal Katalin és Kürti Barna olvasta fel.
Vicsai Zsolt