Fri. Nov 22nd, 2024

A sámsoni Csígeresek Erdély képviseletében a szentendrei Pünkösdi Örökség Ünnepén

A ma is élő kulturális hagyományokat fenntartó, és azokat nemzedékről nemzedékre tovább közvetítő helyi közösségeket fogja össze a Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon. Innen kerülnek ki azok a kulturális gyakorlatok, melyek az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára kerülhetnek fel. A magyarországi listán szereplő közösségek mutatkoznak be minden évben a Skanzen pünkösdi rendezvényén, és hoznak életet a kiállítás házaiba, portáiba és a szabadtéri színpadra. Az idei pünkösdi rendezvény kiemelt célja az összetartozás erősítése, közös megélése. Ennek okán több határon túli magyar közösséggel és örökséggel ismerkedhettek meg a látogatók. Ők is, mint a többi közösség, elhozták és bemutatták hagyományaikat egy múzeumi portán és egy színpadi produkció keretében. A határokon túlra is kiterjedő rendezvény meghívottai voltak a Kárpát-medence magyar közösségei képviseletében a horvátországi Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület, a szlovákiai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes és Erdélyből, a Szilágyságból a Sámsoni Csígeresek Hagyományőrző Néptánccsoport. A szellemi kulturális örökségeket, az azt éltető közösségeket, az emberi kreativitást és sokszínűséget ünnepelik minden évben a Pünkösdi Örökség Ünnepen. Olyan szóban, tudásban, képességekben, szokásokban létező, és az élő közösségekhez kapcsolható kulturális gyakorlatokról van szó, amelyeket közös szellemi kulturális örökségként kívánnak megőrizni a jövő generációi számára.

A sámsoniak eleget téve annak a kiváltságos felkérésnek, hogy Erdély képviseletében vegyenek részt e jeles ünnepen június 4-én érkeztek meg a Budapest közelében lévő Szentendrére. Szombaton, a Trianoni megemlékezés alkalmából gálaműsoron vettek részt, melyet a Magyarországi Szellemi Kulturális Örökség igazgatónője, Dr. Csonka Takács Eszter nyitott meg. Az igazgatónő külön köszöntötte a határon túli résztvevőket és ajándékcsomagot nyújtott át a csoportok vezetőinek, amelyet a sámsoniak részéről Szilágyi Júlia csoportvezető és Rózsa Róbert, a Csígeresek táncoktatója vettek át, majd az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes trianoni műsorát tekintették meg. A sámsoniak az Örökség Ünnep mindkét napján, vasárnap és hétfőn is részt vettek. A Szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységén lévő Bogyoszlói lakóház parasztudvarában várták egész nap a látogatókat. Az érdeklődők szőtteskiállítást tekinthettek meg, csuhéfonást tanulhattak Szilágyi Irmával, kézműves bort és több féle pálinkát kóstolhattak Bálint János, Bálint Szilárd és Bántó Csaba jóvoltából, amely kóstolót követően dióskiflit és rakott porhanyós süteményt is fogyaszthattak. A látogatók kíváncsi tekintetekkel figyelték a kiállítást bemutatókat és mosolyogva nézték meg a szilágysági táncokat. A Csígeresek mindkét nap déli óráiban a fesztiválszínpadon is felléptek tövisháti népdalokkal, páros táncokkal, valamint verbunkkal és sámsoni figurázóval. A táncos műsorok végén estére össztánccal zárult a napi program, ahol minden táncoslábú résztvevő együtt táncolt a fesztiválszínpad előtt, ahol igazán egységesen táncoltak a magyarság minden vidékéről. Hétfőn, az össztáncot követően az igazgatónő búcsúztatta a meghívottakat és a kalocsaiak jóvoltából egy gyönyörű festménnyel köszöntek el a határon túli résztvevőktől, így a sámsoniaktól és a Csígeresektől is.

Hálás köszönetünket fejezzük ki kedves dr. Csonka Takács Eszter igazgatónőnek és dr. Pál-Kovács Dórának a kiemelt meghívásért, s munkatársaiknak a sok segítségért és vendégszeretetükért! Köszönet a sámsoni csapat minden résztvevőjének, táncosoknak, kísérő tanácsosoknak és párjaiknak, Szilágyi Irma csuhéfonónak és a Bálint családnak a programokon való teljesítményükért! Ugyanakkor köszönetet mondunk a Magyar Kormánynak a Csígeresek támogatásáért, hiszen a kiutazás a Csoóri Sándor Program keretében megnyert pályázati keretből valósult meg!

Novák Katalin magyar köztársasági elnök szavait idézve reméljük, hogy a jövőben még találkozunk:

,,Az erdélyi magyar kultúra nem a múltunk egy darabja, hanem a jelenünk része, kulcs a magyar jövőhöz. Erdély nélkül Magyarország sem lenne ugyanaz.”

Szilágyi Júlia