A nevetés a lélek legszebb zenéje

Fotó: Vékás Albert

2023. február 19-én, vasárnap délután 5 órától került sor Krasznán a Farsangi Szinjátszó Gálára. A Tinikomédiások diákszínjátszó csoport tréfás versekkel és vidám jelenetekkel készült erre az alkalomra, mivel a színjátszók  tudják, hogy a nevetéstől jobbá lesz az ember. Mottóul Müller Péter egy gondolatát választották: ,,A nevetés Isten anyanyelve. Tanuld meg ezt a nyelvet, és taníts meg rá mindenkit.” Az előadást a csapat vezetője Ozsváth Ilona rendezte.

Anderlik István igazgató úr nyitotta  meg a műsort. Köszöntőjében elmondta, hogy mindig rácsodálkozik, milyen hatalmas fejlődésen mennek át a diákok, és mekkora megtartó erő van a csapatmunkában.

Az előadást tréfás versekkel indítottuk Petőfi Sándor és Romhányi József tollából, ezzel is megalapozva a hangulatot. Következett Fejér István-Kéri Ferenc Az alkohol öl című zenés komédiája, amit a végzős színjátszók mutattak be, amolyan vizsgaelőadásként. Csak remélni tudjuk, hogy a jelenet sokaknak segít majd megszabadulni az alkohol veszélyeitől. A közönség nagy tapssal és rengeteg nevetéssel fogadta a jelenetet. A szereplők csak úgy sziporkáztak.

Mindannyian tudjuk, hogy 2023-ban a 200 éve született lánglelkű költőre Petőfi Sándorra emlékezünk. Ezért a Tinikomédiások a János vitéz című suliparódiával készültek erre a gálára. A darab a csapat ötletei alapján készült, sajátos szöveggel mutatja be a főszereplő kalandjait. Ezt a jelenetet 2005-ben az akkori generáció mutatta be nagy sikerrel a Partiumi és Országos Diákszínjátszó Fesztiválon. Most egy kicsit a jelenhez igazítva újítottuk fel. A diákok nagyon szerettek ötletelni, sokat nevettünk és közben alakult az előadás. A közönség lelkes tapssal biztatta és jutalmazta a diákok munkáját.

Utána Ozsváth Ilona, a csapat vezetője köszönetet mondott Istennek, hogy erőt adott e nemes feladathoz, lehetőséget, hogy a diákokkal megismertesse az anyanyelvi kultúra gazdagságát és szépségét, a színjátszás személyiségformáló erejét. A közönségnek megköszönte, hogy mindig mellettünk álltak, tapssal jutalmazták a színjátszók munkáját. Ugyanakkor megköszönte a helyi önkormányzatnak és az iskola vezetőségének a támogatást, a szülőknek az együttműködést. Aztán szólította a szereplőket, akik ezt a műsort bemutatták: Bai Bence, Balla Júlia, Birta Krisztián, Bódizs Krisztián, Bogdán Benedek, Boros Sára, Cseke Ágota, Gecse Timea–Lilla, Kocsis Anna Bella, Nemes Zsolt-Ferencz, Pap Ármin, Papp Miklós Adorján, Sólyom Noémi-Helga, Sólyom Szilvia, Szabó Csongor, Vadas Barbara, Varga Bianka, Zima Roland-Arnold.  

A műsort Kovács István polgármester szavai zárták, aki szívből gratulált a csapatnak és biztatta őket a további munkára, megköszönte a csapatvezető munkáját és további sok sikert kívánt a színjátszóknak!

Társaimmal a gálát érintve megpróbáltunk képet alkotni a próbafolyamatról, a karakterekről, akiknek bőrébe kellett bújni, arról, hogy mit tanultunk a sok próba alatt, és milyen élményt nyújtott az előadás. Ebből szemelgettem néhány gondolatot:

,,Ez volt az első paródia amit előadtunk, úgyhogy én nagyon, de nagyon élveztem! Viccesek voltak a jelenetek, nagyon sokat kacagtunk rajta a csapattal, ezért is, a próbákon mindig érezni lehetett a derűs hangulatot. Vártam, hogy újra próbáljunk, hiszen mindig nagyon jól szórakoztam! Elég sokat kellett gyakorolnom, hogy a nekem jutott szerep, a gonosz és vihogó mostoha elég valódi és érezhető legyen, de ez ezzel jár. Úgy érzem a darab által fejleszthettem magam és új dolgokat próbálhattam ki. A közönség hangos nevetéssel és tapssal jelezte, hogy tetszett a két előadás, amiért mind nagyon hálásak vagyunk. Hatalmas erőt és kedvet adott. Élveztük, vidáman és jókedvűen adtuk elő, igaz kicsit izgulva, de vártuk, hogy színpadra léphessünk. Így összefoglalva én nagyon hálás vagyok ezért az egészért, és az biztos, hogy egy kellemes emlékként marad meg!” -Bella

,,Ez a gála nagyon jó hangulatú volt. A próbákat a bakik viccesekké tették és ezekből tanultunk is. Mivel több szereplő bőrébe kellett belebújni, konkrétan nem tudom kifejezni, milyen érzés volt. Mindegyik szereplőnek más a háttere, a lelkiállapota, a viselkedésmódja. A próbák alatt megtanultuk mit is jelent összetartani és ne féljünk a szereplőktől, nyugodtan bújjunk a bőrükbe, élvezzük, hogy mások lehetünk, mint akik vagyunk. Ha ezt a gálán mind alkalmazni tudjuk, akkor szuper előadás lehet. És így is volt. Sok visszajelzést kaptunk, hogy a közönség rég nevetett ennyit. És sikerült a farsangi gála célját ezzel teljesíteni”. – Balla Júlia

,,Nekem ez a gála nagyon tetszett, de sok próbát is takar, ahol mindig új és új dolgokat tettünk hozzá. Amikor megtudtam, hogy főszereplő vagyok, nagyon örültem neki, mert így folyamatos mozgásba voltam. A gála fergeteges volt, jó volt hallgatni a színfalak mögött, hogy a nézőközönség milyen jól érzi magát! Nekem ez lesz az egyik kedvenc gálám!” – Krisztián

Amikor erre a gálára gondolok nem csak az előadás maga jut eszembe. E mögött annyi próba, annyi kacaj, s jókedv van, amit sosem fogok elfelejteni. Kezünkbe véve a szöveget, láttuk, hogy ebbe több lesz a játék, mint maga az, amit mondunk. De ettől még nagyobb kedvet kaptam, hisz nagyon sokat segít az, hogy mozdulatokkal, mimikákkal fejezd ki azt, ami te magad vagy, azt a személyt, akinek a bőrébe bújtál. Erről szól a színjátszás: felejtsd el önmagad, s élj úgy, ha csak egy percig is, mint valaki más. Fel se fogjuk szerintem mennyit ér, s mennyit fog ez segíteni nekünk az életben. Szuper volt úgy elmenni a próbákra, hogy tudtam, ott olyan személyekkel vagyok körbevéve, akikkel jóba vagyok, akik a barátaim. Ez megfűszerezte a próbák hangulatát. Szabadságot éreztem a próbák alatt. Szabadságot, mert semmi nem volt ránk erőltetve, azaz fel voltunk szabadulva abba a karakterbe, amit kaptunk. De szabadságot éreztem azért is, mert mi is ötletelhettünk szabadon. Így lett kész az a darab, amit bemutattunk a közönségnek, közös erőből. A próbák szemléltették azt, hogy milyen szórakozva, mégis komolyan együtt működni, s úgy elérni valamit. Kizökkentettek a hétköznapokból. Arra az órára, amíg más szerepben voltunk, elfelejtettük a tennivalókat, a világ zaját. Amikor elérkezett az idő, hogy a közönség is szórakozzon, ne csak mi, s bemutattuk a darabokat, felemelő érzés fogott el: a színpadon akartam lenni, nem izgultam, hanem azt vártam, hogy végre felmenje,k s sose jöjjek le. Azt se bántam volna, ha hosszabbra húzódott volna. Hatalmas lendületet adott a felnőttek, gyerekek kacaja. Biztatott a közönség azzal, hogy mosolyt láttunk az arcukon. Teljesnek éreztem a gálát, azért mert nem csak mi, akik a színpadon voltunk, hanem a közönség is szuperül érezte magát, ez tette teljessé. Hiszen a színpadon játszók, s a közönség együtt az előadás, a gála. Mit sem ér a darab, a bele fektetett idő, ha nincs közönség, aki végig nézze, értékelje és fordítva. Az külön tetszett, hogy a szerepek, amiket kaptam más-más személyiségűek, így több karakter életébe bele tudtam kóstolni. Mindig valamilyen szerepbe mozogni, s folyamatosan a színpadon lenni, ez az, amiért szeretem a színjátszást. Ahogy a többi előadások, úgy ez is megadta ezt nekem, emlékezetes gála marad ez a 2023. február 19-ei.” – Ágota

Hálásan köszönjük Vékás Albertnek a képeket és a videót! Nagy élmény látni magunkat, és újraélni a bizsergést, amit csak a színpad varázsa nyújthat!

A csapat nevében: Cseke Ágota