Január 6.
Névnapok: Boldizsár
Születések:
1412 – Jeanne d’Arc (Szent Johanna), katolikus szent, († 1431). Szent Johanna az „orléans-i szűz” francia nemzeti hős. A százéves háború idején vezette a francia nép felszabadító harcát az angolok ellen. Parasztlányként látta meg a napvilágot Kelet-Franciaországban. A százéves háborúban a francia királyi hadsereg élén több meghatározó győzelmet aratott, amelyek megfordították a háború kimenetelét és lehetővé tették VII. Károly francia király trónra lépését. A burgundok fogták el és adták az angolok kezére, akik, mint boszorkányt vádolták be az egyházi hatóságnál. Ezt követően az egyházi törvényszék eretnekség miatt elítélte és 19 éves korában máglyán megégették. 24 évvel később, 1455-ben VII. Károly király – akinek hírnevét beárnyékolta, hogy koronáját egy elítélt eretnek segítségével szerezte – felkérte III. Kallixtusz pápát, vizsgáltassa felül a szentszék döntését. Az új eljárásban Johannát ártatlannak találták és mártírrá nyilvánították. 1909-ben boldoggá, 1920-ban pedig szentté avatták. Johanna egyike Franciaország 9 védőszentjének; Párizsi Szent Dénes, Tours-i Szent Márton, Szent Lajos, Szent Mihály, Szent Remigius, Szent Petronella, Szent Radegunda és Lisieux-i Szent Teréz mellett.
1766 – Fazekas Mihály magyar költő, botanikus († 1828). Fontosabb műve: Lúdas Matyi
,,Nem vagy itt, csak szívembe.
Nálad nélkül nem találom
E világban kedvemet,
S érzem, hogy a végső álom
Már altatja véremet.”
1862 – August Oetker német gyógyszerész, receptkönyvíró († 1918). 1893-ban siker koronázta munkáját, 10 pfennigért kezdte forgalomba hozni a zacskós sütőport, ami egy font lisztből készített süteményhez volt elegendő. A minőséget a Dr. Oetker név biztosította, a háziasszonyok elragadtatással fogadták.
A Dr. Oetker családi vállalat felvirágzott. 1900-ban 20 millió, 1914-ben már 110 millió tasak sütőport adtak el. Később vaníliás cukrot, étkezési keményítőt, pudingport is forgalomba hoztak. Az 1950-es eladási rekordot (400 millió zacskó sütőpor, 350 millió pudingpor) soha nem sikerült újra megismételni.
1928 – Bacsó Péter magyar filmrendező, Balázs Béla- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész († 2009). Az igazi sikert 1967-ben a Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgoz fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem végzett színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.
Számos dalszöveget írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám volt. Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című számot.
Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített.
1938 – Adriano Celentano olasz énekes, színész. 1960-ban epizódszerepet kapott Az édes életben. 1961-ben világsikert hozott számára a 24 mila baci (Huszonnégyezer csók) című dal.
Az elmúlt 40 évben Olaszországban megőrizte népszerűségét, lemezei milliós példányszámban keltek el, és számtalan televíziós show-műsorban és filmben lépett fel. Az utóbbi tekintetében, jellegzetes járásával és mimikájával tanúbizonyságot tett komikusi vénájáról is. Filmjei kereskedelmileg többnyire sikeresek voltak, főleg a 70-es és részben a 80-as években. Ő volt az alacsony költségvetésű olasz filmek királya. A kritikusok véleménye szerint legjobb alakítását Pietro Germi, Serafino (1968) című filmjében nyújtotta.
1955 – Rowan Atkinson angol színész, komikus. Legismertebb televíziós alakításai a Fekete Vipera és a Mr. Bean című szituációs komédiákban voltak. Elsőként a BBC Not the Nine O’Clock News (1979–1982) című szkeccssorozatában kapott jelentősebb szerepet, mellyel 1981-ben BAFTA-díj-at nyert. 1990-ben a Fekete Viperával egy második BAFTA-díjat is szerzett.
Fontosabb filmjei közé tartozik a Soha ne mondd, hogy soha (1983), a Négy esküvő és egy temetés (1994), az Igazából szerelem (2003) és Az eltakarítónő (2005). Szinkronszínészként hangját kölcsönözte Az oroszlánkirály (1994) című animációs filmben. Mr. Bean szerepében feltűnt a Bean – Az igazi katasztrófafilm (1997) és a Mr. Bean nyaral (2007) című vígjátékokban is, továbbá címszereplőként egy kétballábas titkosügynököt alakított a Johnny English-trilógiában (2003–2018).
,,Szeretek esőben sétálni, mert olyankor senki sem látja, hogy sírok.”
1981 – Debreczeni Zita modell, szépségkirálynő
Halálozások:
1919 – Theodore Roosevelt az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke, (* 1858)
,,Tedd, amit tudsz, ott, ahol vagy, azzal, amid van, és a többivel ne törődj!”
2008 – Körmendi János Kossuth-díjas magyar színművész (* 1927). Először 1954-ben filmezett, majd kisebb epizódszerepek után, a Büdösvíz című, Szerb Antal regénye nyomán készült filmben kapott nagyobb szerepet.
Tehetsége főként komikus, szatirikus karakter-, illetve epizódszerepek megformálásában érvényesült. Számtalan bohózatban játszott. A színjátszáson kívül írással is foglalkozott.