Ballagás a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumban
,,A Zilahi Református Wesselényi Kollégium két nappali és az utolsó esti osztálya vett búcsút az Alma mátertől május 31-én, pénteken. Hagyományos módon a végzős diákok tanáraikkal, iskolatársaikkal és családtagjaikkal együtt végigvonultak a városon, megálltak az iskola történetének jelentős helyszíneinél, a régi iskolaépület előtt és a város szívében álló Fadrusz-szobor előtt. A végzősök tisztelegtek és emlékkoszorúkat helyeztek el Ady Endre és Wesselényi Miklós szobrának talapzatánál. Ezt követően a Zilah-Belvárosi Református Templom csodálatos falai közé érkezve elkezdődött a végzős diákok kibocsátó ünnepsége.
Igét hirdetett Főtiszteletű Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.
Képviseltették magukat a Zilahi- és Szilágysomlyói Református Egyházmegyék, az Oktatási Minisztérium, az RMDSZ országos, megyei és városi képviselői, Szilágy megye tanfelügyelősége. A ballagást megtisztelték jelenlétükkel: Szász Bálint Róbert és Bogdán Szabolcs esperes urak, Seres Dénes parlamenti képviselő úr, Dr.Kovács Irén Erzsébet, az Oktatási Minisztérium kisebbségért felelős államtitkára, Végh Sándor, Csóka Tibor, Fazakas Miklós, Lakatos Sándor, Simonfi Mária a megyei és városi RMDSZ részéről, Hari Tünde Hajnalka, Szilágy megye Tanfelügyelősége részéről.
Köszöntötték a ballagó ifjakat: Szász Bálint Róbert esperes, Seres Dénes parlamenti képviselő, Dr.Kovács Irén Erzsébet államtitkár, Fazakas Miklós alpolgármester, Hari Tünde Hajnalka tanfelügyelő és Bara Lajos István igazgató.
A végzős ifjak ballagó ünnepségét Ft. Csűry István püspök úr igei szolgálata nyitotta meg, aki Mózes 5 könyvének 15:1-3,10 verseinek értelmezésével bocsátotta útnak a Zilahi Református Kollégium elköszönő diákjait: „Minden hetedik esztendő végén el kell engedni az adósságot. Az adósságelengedés módja pedig ez: egy hitelező se követelje felebarátjától, testvérétől azt a kölcsönt, amit embertársának kölcsönadott, mert adósságelengedést hirdettek az ÚRért….Adj neki szívesen, és ne essék rosszul az, hogy adsz, mert éppen azért fogja megáldani Istened, az ÚR minden munkádat és minden szerzeményedet.
Az ige ráirányította az ifjak figyelmét arra, hogy fontos az egymással való törődés az elkövetkezendő években is, hiszen nem lehet boldog az ember, ha mellette ott van a nélkülöző, ha nem tud segíteni az, akinek van, mert annak kell adni, akinek van. Odafordította az ifjak tekintetét arra a hiányosságra, amit pótolni tud az, aki az Úrtól maga is sokat kapott. Figyelni egymásra, ez a keresztyéni magatartás, adni annak, akinek nincs, hogy amikor a nincstelen állapotába kerül valaki, ő maga is részesüljön az embertárs felebaráti szeretetében. Testvér lenni, akire a másik ember számíthat, ez a feladat, így teljesedhet ki a keresztyén ember élete. Aki a Krisztusi irgalmat gyakorolni tudja, az tudja, hogy minden az Isten ajándéka.”
A ballagásról részletesebben az e heti Szilágyságban olvashatnak.
