RMDSZ: bennünket, és nem a példaértékűséggel hencegő politikusokat igazolja az ECRI országjelentése
Egy hete sincs annak, hogy az államfő a pápa jelenlétében ismét példaértékűnek nevezte Romániát a kisebbségi kérdés kezelésében. Az ECRI országjelentése azonban rácáfol erre a kijelentésre, és a magyar közösség elleni hátrányos megkülönböztetésekre is felhívja a figyelmet – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke azt követően nyilatkozott, hogy a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) június 5-én közzétette Romániáról szóló országjelentését. A szövetségi elnök rámutatott: a többség-kisebbség viszonya biztonságpolitikai kérdés is: a kisebbségi kérdés rendezése nélkül nincs tartós béke, – és ahogyan ez a jelentés is igazolja – visszatérő társadalmi feszültséghez vezet ennek elmulasztása.
A gyűlöletbeszéd fejezetben az ECRI jelentése megemlíti, hogy a romániai politikai diskurzusban gyakori a magyarellenes gyűlöltbeszéd, főként az autonómia, valamint a székely zászló és egyéb szimbólumok használata kapcsán. Példaként említi Mihai Tudose volt miniszterelnök 2018. januári kijelentését, amikor egy tévéinterjúban azt nyilatkozta, hogy felakasztaná azokat a székelyföldi elöljárókat, akik kifüggesztik a székely zászlót a közintézményekre.
A jelentés elítéli az Új Jobboldal mozgalmat a magyar és más közösségek elleni szisztematikus gyűlöletbeszéd miatt. Megjegyzi, hogy nagyon elterjedt a gyűlöletbeszéd a médiában, valamint az online platformokon – külön megemlíti a magyarellenes gyűlöletbeszédért gyakorta megbüntetett Lumea lui Banciu című műsort. Az ECRI megemlíti ugyanakkor, hogy a terrorvád miatt elítélt két kézdivásárhelyi fiatal ügye kapcsán a teljes magyar közösséget negatív fényben tüntette fel a média.
A sportban előforduló gyűlöletbeszéd kapcsán az ECRI kiemeli a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK meccsein elhangzó gyakori magyarellenes rigmusokat, konkrét példaként említ egy 2017-es esetet, amikor egy bukaresti mérkőzés alkalmával a Dinamo szurkolói azt kiabálták: „Kifele a magyarokkal az országból!”
Kelemen Hunor megállapította: az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy külföldi partnereket keressen, Európában kisebbségvédelmi törvényt fogadtasson el az uniós reformok idején, és folyamatosan tájékoztassa a döntéshozókat a magyar közösséget ért diszkriminációról, jogtiprásokról.
A Szövetség 2018 áprilisában számolt be legutóbb a magyarság jogsérelmeiről és a kisebbségi jogok európai védelmét célzó Minority SafePack kezdeményezésről az Európa Tanács rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága küldöttségének. Akkor rámutattak Mihai Tudose volt miniszterelnök akasztós kijelentésére, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, szimbólumaik használatára irányuló kettős mércére, a médiában megjelenő gyűlöletbeszédre, illetve a sporteseményeken tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokra. Az ECRI továbbá több helyen hivatkozik a 2017-es évről szóló, tavaly megjelent Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat jelentésére.
Az ECRI az Európa Tanács emberi jogi szerve, célja pedig a fajgyűlölet, a faji alapú diszkrimináció, az idegengyűlölet, a zsidóellenesség és intolerancia elleni küzdelem.
RMDSZ-tájékoztató