Vincze Loránt: Románia nem tudott számára fontos témákat bevinni az Unió soros elnökségébe

Románia soros uniós elnökségének vegyes a mérlege: technikailag végigvitte azt a munkát, amelyet ilyenkor a soros országtól elvár az Unió, viszont az elnökséget nem sikerült kihasználni a saját témák sikerre vitelére – mondta el Vincze Loránt szombaton Érmihályfalván. Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje, a FUEN elnöke a Románia soros elnökségét értékelő előadásában rámutatott: Románia nem talált olyan témát, ami neki is fontos, európai keretben is értékes, és amit előre lehetett volna mozdítani – ahogy tette azt Magyarország 2010-ben a Duna-stratégia és a romastratégia elfogadtatásával.

„Ötlet volt: mi, az RMDSZ már hónapokkal az elnökség előtt elmondtuk, hogy vannak olyan témák, amelyekről érdemes lenne beszélni, kiemelten a Schengen-csatlakozásról és az őshonos kisebbségek jogainak európai szabályozásáról. Ez a félév lehetőség lett volna Románia számára, hogy erőteljesen lobbizzon, hogy a Schengen-csatlakozás végre megtörténjen. Az Európai Bizottság nem ellenezte ezt, valószínűleg az Európai Parlamentben is meglett volna ennek a támogatottsága. Románia technikailag felkészült, a külső határvédelem évek óta készen áll, viszont az EU belügyminiszterei nem tudtak megegyezni. Ezzel gyakorlatilag egy kettős mérce érvényesül, hiszen Románia annak ellenére sem kapja meg ezt a státuszt, hogy felkészült. Ezt a félévet lehetett volna egy olyan erős lobbira kihasználni, hogy meggyőzzék a még kétkedő országokat” – mondta el. Hozzátette: a legerősebb ellenző Hollandia, mivel az európai áruforgalom jelentős részét lebonyolító rotterdami kikötő jelentős piactól esne el, ha a konstancai kikötő azonos jogosultságokat nyerne.

„Általában az ilyen döntések mellé lehet tenni olyan érveket vagy alkukat, amivel kiváltható egy ilyen ellenkezés. Ezt nem sikerült Romániának kiviteleznie, ehhez nem volt elég tárgyalókapacitása, nem volt elég ász a kezében” – fogalmazott Vincze Loránt, hozzátéve, hogy Romániának támogatói is lettek volna, Magyarország például elkötelezett volt abban, hogy minden erejével segítse a román lobbit. „Itt, a határvidéken érzik leginkább a csatlakozás halogatásának hátrányát. Ez akadályt jelent a személyi kapcsolatokban, de ha az áruforgalmat tekintjük, akkor pénzben is mérhető hátrány az az idő, amit a határon vesztegetnek a kamionosok” – mutatott rá.

Úgy értékelt, hogy a soros elnökségnek ezzel együtt is sokkal jobb a mérlege, mint amit sejteni lehetett előre, hiszen számos uniós vezető kételkedett abban, hogy az ország el tudja látni ezt a feladatot. A folyamatos belpolitikai csatározáson túl Románia érdekérvényesítési képességét befolyásolta az is, hogy európai választásokra készülnek a tagállamok és maga Európa is, és nagy a tét – mondta el az RMDSZ jelöltje. „Most dől el, hogy milyen lesz az a többség, amely az EU-t a következő években vezeti, milyen prioritásai lesznek. A jövő vasárnapi választás meghatározó a romániai magyarság számára is, hiszen a kisebbségi jogokról és pénzről is szól. Településfejlesztésre, mezőgazdasági támogatásokra az elmúlt tíz esztendőben sokkal több pénz jött az Unióból, mint a román állami költségvetésből száz év alatt. A tét az, hogy ezek a támogatások meg is maradjanak. Jelen kell lenni, hogy a döntéseket úgy alakíthassuk, hogy az jó legyen Erdélynek, jó legyen Romániának!” – fogalmazott.