Kelemen Hunor a Bukaresti Magyar Napokon: az EU változásának nyertesei, és nem elszenvedői akarunk lenni 

A magyar közösség élete az elmúlt száz évben úgy alakult, hogy egy ilyen globalizációs világban élünk, az Európai Uniónak nincs alternatívája, és van egy fórum, ahol a Kárpát-medence különböző régióiban élő magyar emberek képviseltethetik magukat. Ezért az erdélyi, romániai magyaroknak nem szabad kimaradniuk az Európai Parlamentből – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki Erős Európa. Ez az otthonunk! címmel tartott előadást a Bukaresti Magyar Napokon. 

Kelemen Hunor elmondta, kevesebb mint két hét van az európai parlamenti választásokig, és meggyőződése, hogy a közbeszédnek ebben az időszakban Európáról, az Unióról és annak jövőjéről kellene szólnia: „de sajnos, Romániában kevés szó esik erről a napokban. Ez nem jó, mert azt jelenti, hogy a politikai osztálynak nincs elképzelése kontinensünk jövőjéről. Nagyon sajnálom, hogy – bár európai parlamenti választási kampányban vagyunk – a román belpolitikai verseny mindenről szól, csak az Európai Unióról nem.”

Kelemen Hunor előadásában kijelentette: az RMDSZ nem eurószkeptikus, ám van véleménye arról, min kellene változtatni a kontinenst érintő nagypolitikában. „Az Európai Unióhoz való viszonyunk nem változott az elmúlt 29 esztendőben. Az RMDSZ 1989 decemberétől azt mondja, hogy Romániának és az itt élő magyar közösségnek az az érdeke, hogy ahhoz a gazdasági közösséghez – mai EU-hoz – tartozzon, amely az Európai Szén- és Acélközösségként jött létre, onnantól pedig hosszú utat járt be. Ezt a nézetünket nekünk nem kell felülbírálni” – tette hozzá.

A szén- és acélközösség megalapításakor az alapító atyák és országok egyetértettek abban, hogy ez az együttműködés Németország, Franciaország és a Benelux-államok között békét teremthet a két világháború után, a 20. század második felében. „Erre nem volt példa sok-sok évszázadon keresztül. Ha azt nézzük, milyen ütemezéssel követték egymást a kontinensen a háborúk, akkor azt látjuk, 30-40 évente mindig volt egy háború, amely a népek számára inkább veszteséget jelentett, és lépéshátrányba hozta Európát” – vázolta.

Az elmúlt évtizedekben különböző szerződések alakították az Uniót és működését: bővült a hatásköre, próbált versenyben maradni a globalizációs világban, Kelemen Hunor szerint pedig most újabb válaszúthoz érkezett. „A globalizáció minden egyes területen válaszra kell hogy késztesse az Uniót. Egyrészt a gazdaság terén: erről esik a legkevesebb szó, pedig látni kell, Nagy-Britanniával együtt ugyanakkora GDP-vel rendelkezik, mint az Egyesült Államok, azaz a világ gazdaságának egy jelentős részével. Másrészt a biztonságpolitikában: hogyan lehet növelni, fenntartani a biztonságot, amelyre minden egyes közösség vágyik külön-külön és együtt is. Ott vannak még a demográfiai kihívások, amelyekre ismét csak választ kell adnia külön a tagállamoknak és a kontinensnek is. Ezek a sarokkövek azok, amelyek a reformok alapját képezik, amelyekről ma beszélni és gondolkodni kellene” – vélte a szövetségi elnök.

Az RMDSZ határozott álláspontja, hogy az uniós reformok részévé kell tenni az őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek, így a magyarok európai védelmét is. „A nyugat-európai államok felismerték, hogy ezeknek a közösségeknek a kérdését azért kell rendezni, mert a gazdaságot, a belső társadalmi kohéziót erősíti. Erre Közép-Kelet Európának is rá kell jönnie, mifelénk is az európai jó gyakorlatokat kell meghonosítani. Ez egy hosszú menetelés, útépítési fázisban vagyunk: az európai kisebbségvédelmi törvényről meg kell győznünk a tagállami döntéshozókat, hogy a kisebbségek nem jelentenek veszélyforrást, nem szabad rájuk nemzetbiztonsági kockázati tényezőkként tekinteni”– fogalmazott Kelemen Hunor.

Hogyan tudna talpon maradni egy olyan kisállam, mint Románia a maga csökkenő népességével, nem túl erős gazdaságával, és gondolkodásra, tervezésre képtelen politikai elitjével? Az RMDSZ elnöke szerint Románia egyetlen esélye, hogy része marad egy erős Európai Uniónak, csatlakozik ahhoz a belső nagy piachoz, amely nélkül a román nemzetgazdaság nem fenntartható, és csatlakozik a Schengenhez, amelyet az RMDSZ minden eszközével sürget. „Romániának nincs más választása. Bármilyen más út az Európai Unión kívül összeomláshoz, teljes csődhöz vezetne. Így van ez Kelet-Európával is, amire az egyik nagy kockázatot ma Oroszország jelenti. Nem azért, mert megtámadná, vagy területszerzési akciókat indítana, de a gazdaságon, a kibertéren keresztül a befolyási övezetét növelni akarja, ez pedig előbb-utóbb másfajta feszültségekhez is vezet” – szögezte le.

RMDSZ-tájékoztató