Tűzgyújtással és kásás lepénnyel zárták a farsangot Kémeren
Kásás lepény, tűzgyújtás és maskarás felvonulás jellemzi a húshagyókeddi, vagy ahogy a helybéliek mondják, „husajókeddi” farsangzáró ünnepséget a szilágysági Kémer településen. A környéken ehhez foghatót nem találni, ezért az esemény hírére még a faluból elszármazott debreceniek is hazajöttek, hogy megmutassák gyerekeiknek a helyi szokásokat.
Mindent a maga idejében. Húshagyókedd délutánján a kémeri alsó tagozatos diákok álarcot öltöttek, és bemutatták jelmezeiket a helyi kultúrotthonban összegyűlt nagyközönség előtt. Többek között színpadra lépett a felmosó, a medve, a tik-tak cukorka, Noé bárkája, a sültburgonya, ugyanis a fantáziának nincs határa, és ha ez kézügyességgel párosul, már megvan a kiváló eredmény. Mondani sem kell, a bemutatkozás pazarnak sikeredett, így minden gyerek egy oklevéllel és egy-egy csokival térhetett haza.
Birta Szabó János Tamás iskolaigazgató elmondta, idén 76 gyerek öltött magára jelmezt, szórakoztatva társait és a megjelenteket, majd mindenki átöltözött, és a nap fénypontjára, a tűzgyújtásra várt.
Szabó Levente polgármester kiemelte, arra törekedtek, hogy az idei farsangbúcsúztató eltérő legyen az előzőektől, hogy ne csak a régi hagyományokat ápolják, hanem valami újat is csempésszenek az ünnepségbe. Így született meg a kultúrotthonban zajló farsangi felvonulás, bemutatkozás, amit eddig az iskolában tartottak, majd a művelődési ház melletti szabadtéren tüzet gyújtottak.
„A farsangi hagyományok mélyen gyökereznek a magyar és az európai népek kultúrájában, és a télbúcsúztatás, valamint a tavaszvárás vidám időszakát jelenti. A farsang vízkereszttől, január 6-ától hamvazószerdáig tart, amely a nagyböjt kezdetét jelöli. Ezt az az időszakot lakomák, mulatságok, maszkos felvonulások és bálok határozzák meg, amelyeket a természet megújulásába vetett remény és közösségi összetartás erősítése ihletett. A farsangi hagyományok egyik legismertebb eleme a maszkok és jelmezek viselése. Ezek eredeti célja a gonosz szellemek elűzése volt, azonban az évszázadok során a szórakozás és társadalmi szerepek kifigurázásának eszközeivé váltak. A jelmezviselés különösen a farsangi bálokon és a maszkos felvonulásokon kapott hangsúlyt, ahol az emberek új szerepekbe bújva élhették meg a szabadság és vidámság érzését” – mondta Pató Hanna harmadik osztályos tanuló.
Ezúttal sem hiányzott a kémeri kásás lepény
Már a délelőtt folyamán a helyi önkormányzat és az iskola húshagyókeddi étellel készült, ötven kilogramm lisztből fánkot és kásás, illetve almás és túrós lepényt sütöttek. A „szakácsasszonyok”, na és az iskolaigazgató, lelkesen dagasztott, ízesített, hogy a helyi különlegesség osztatlan sikert arasson a gyerekek és a felnőttek körében. Mint mesélték, tejben megfőzték a rizst, és azzal töltötték meg a lepényt. „Nagyanyáink annak idején előszeretettel készítették ezt, mert a kása fellelhető élelmiszer volt, ugyanis rizst még abban az időben is lehetett kapni. Akkor nem volt finetti, csak lekvár és kása, így elkészítették a tejbekását, és az volt a lepény tölteléke” – mesélte a polgármester.
További részleteket a https://maszol.ro/kultura/Tuzgyujtassal-es-kasas-lepennyel-zartak-a-farsangot-Kemeren oldalon és a Szilágyság hetilapban olvashatnak.