Egy beteg köszönőlevele: Kiváló szakmai felkészültség és ellátás a Zilahi Megyei Sürgősségi Kórházban
,,El kell mesélnem az elmúlt napok tapasztalatait a zilahi megyei kórházban tapasztaltakról, kijelentve, hogy kis lépésekkel egyre közelebb kerülünk a rendes körülményekhez.
Vasárnap reggel 10.00-kor bementem a sürgősségi osztályra vakbélgyulladással. Már a bejáratnál az őr nagyon kedvesen fogadott. Amint kinyílt az ajtó, a recepción egy úr és egy hölgy aggódó mosollyal kérdezte, hogy mi a bajom, és hogyan tudnak segíteni. Pár perc alatt végeztem a formaságokkal, és újabb pár perc várakozás után jött egy nővér és átvett. Közben más betegek is érkeztek, és őket is ellátták. Néhány vizsgálat után (kb. 20-30 perc) jött egy sebész, akiért mindig imádkozni fogok Istenhez a munkájáért és jóindulatáért (Dr. Balogh Tibor), akivel megbeszéltük a betegségemből adódó problémákat és a műtéttel kapcsolatos teendőket, majd bevittek (kerekesszékkel) a kórterembe, hogy otthagyhassam a dolgaimat, ezt követően átszállítottak a műtőbe. A többi nővér előkészített (türelmesen és nyugodtan, mindig mosolyogva és velem beszélgetve), majd megérkezett az altatóorvos, aki némi humorral elvette a félelmemet, és… éjszaka! 12.20-kor a kórteremben voltam, és hallottam, hogy valaki a nevemen szólít, mondván, hogy készen vagyok.
Tehát 10.00-kor megérkeztem az UPU-ra, és 12.20-kor már a kórteremben voltam megműtve, és ébren az altatásból. Mit is mondhatnék????
Néhány napos kórházi kezelés következett, ami alatt úgy éreztem magam, mintha „üdülőben lennék”, hogy egy kórtermi nagymamát idézzek. A nővérek nagyon kedvesek voltak, mindig jöttek, akkor is ha nem hívtuk őket, … nem tudom, hogyan tudnak ennyire türelmesek lenni… és az orvosok… hibátlanok!
Mindegyikük!
A kórteremben tisztaság, a fürdőszobában tisztaság és ellátottság, az ételek mind küllemre, mind ízre nagyon jók voltak (só nem volt, de hoztam otthonról), víz az automatánál, tiszta hűtőszekrény, stb. Egyszóval, ha keresnék is, semmi panaszom nincs!
Tisztelet!
Lehet, hogy nem mindenki ennyire (jó), lehet, hogy nem mindenki ennyire elkötelezettek, de én csak a jót tapasztaltam.
Isten segítse meg másokat is, és jó egészséget kívánok mindenkinek!”
Szollosy Cristina