A magyar kultúra napja – ünnepi műsor a Sarmasági Művelődési Házban

Vasárnap, január 26-án, 17 órai kezdettel, ünnepi műsorra került sor a Sarmasági Művelődési házban, mely során közösségünk megemlékezett közös hagyományairól és kultúrájáról.

 “Ez a nap annak tudatosítására alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, és a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet” – mondja Fasang Árpád zongoraművész, aki 1985-ben elsőként kezdeményezte A magyar kultúra napjának megünneplését.  De mit is ünneplünk ma? Teheti fel a kérdést korunk gyermeke. Kezében a telefon, könnyen rá tud keresni, hogy ez a nap volt az, amikor Kölcsey véglegesítette Himnuszunk kéziratát Csekén ezelőtt kétszázkét évvel. Fasang Árpád kezdeményezése után, a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást, és 1989 januárjában ők szervezték meg a rendezvénysorozatot. A magyar kultúra napja 2022 decembere óta hivatalos állami emléknap. Ezek mind adatok, amelyek a zsebünkben lapulnak. De mit is ünneplünk valóban ezen a napon? Nem mást, mint kultúránkat, hagyományainkat, közös értékeinket. Azt az évezredes felbecsülhetetlen örökséget, amelyet elődeink hagytak ránk. Szenteljük ezt a napot közös gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének. Mutassuk fel és adjuk tovább múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, dalszerző és népzenekutató azt mondja, hogy: “A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!”

A magyar kultúra napja erről is szól, azzal, hogy eltáncoljuk dédszüleink táncát, azzal, hogy elmuzsikáljuk ükapánk dalait, azzal, hogy megtanítjuk gyermekeinknek a játékokat, amit évszázadok óta játszanak falunkban a legtermészetesebb módon éljük meg közös hagyományainkat és kultúránkat. Így tesszük élővé örökségünket, gyermekeink által, akiknek alapvető tevékenysége nem más, mint a játék. Ezt már őseink is tudták, hiszen népköltészetünk szerves részét képzik a népi játékok és azon belül a népi gyermekjátékok. Megkülönböztetünk eszközös játékokat, mozgásos játékokat, párválasztó játékokat, szellemi játékokat. Gyűjtésükre az 1990-es években fektettek nagyobb hangsúlyt. A gazdag tárházból válogattak az Illegetők néptáncegyüttes oktatói, párválasztó mozgásos játékokat, melyet az ünnepi műsor első számaként játszott el az Illegetők néptáncegyüttes utánpótlás csoportja. 

Három éve indult községünkben a hegedűoktatás. Jelenleg három korcsoportban történik a tanítás. Az év folyamán több oktatóval dolgozunk: Major Arnold, Bai Attila, Csomós Péter, Orosz Attila, Bartalis Botond, Báró Ádám, Hercz Beáta, Vincze Zoltán. A népi hangszerek tanításának célja, hogy a tantárgy hallgatója a népzene magasan képzett, avatott előadójává váljon, a magyar nyelvterületen és a Kárpát-medencében élő szájhagyományos úton fennmaradt repertoárt megismerje és stílusú megszólaltatására legyen képess. Ennek tükrében léptek fel második számként az Illegetők Néptáncegyüttes hangszertagozatosai, akik szilágysági és kalotaszegi dallamokat játszodtak a közönségnek.

Nagy örömünkre szolgált községünkben tudni Bárdosi Ildikó debreceni népdalénekest, a népművészet ifjú mesterét, az örökifjú népi énektanárt, aki egy csodálatos dalcsokorral kápráztatta el a jelenlevőket. Az éneket férje kísérte hegedűn, Molnár Miklós.

A dalok után következett Dobai Réka kivételesen tehetséges tanulónk zongorajátéka, aki Francz Schubert: Ungarische Melodie című alkotását játszodta el a résztvevőknek.

A műsorunk következő száma a Szómiszó együttes volt, amely 2019-ben alakult meg. 2020-ban már ki is adták első lemezüket, melyről így nyilatkoztak: ,,Tiszta forrásunk a magyar népzene, zenei áthallásai, ez nem titkolt vesszőparipánk, de más zenei stílusokkal is próbálkoztunk az adott vers hangulatától ihletve. Rég elhunyt költőink versei épp úgy az album részét képezik, mint kortárs költőinké.” Erről a lemezről hallhattunk két dalt, melynek alapjául Radnóty Miklós Ringató című verse szolgált illetve, Kányádi Sándor: A két nyárfa című alkotása. Az utolsó dal, amit játszodtak egy népzenei feldolgozás volt. A zenekarral együtt énekelt, községünk kiemelkedő énekes tehetsége, Szász Alexandra.

A szervezők nem csak a szellemi értékek átadására hívták fel a figyelmet, hanem a tárgyi örökségekre is, mivel sikerült egy kis kézműves kiállítást is szervezniük. A felsorakoztatott elemek között szerepeltek faragott használati tárgyak és díszek, kézműves kopogtatók, dekupázs technikával készített dísztárgyak, gyöngyszövéses karkötők, nyakláncok, övek, kézzel festett motívumos hűtőmágnesek sőt még horgolt játékok is.

Az előadást a Himnusz közös eléneklésével zártuk le, tisztelegve nemzetünk, kultúránk és hagyományaink előtt. Ez úton is szeretnénk megköszönni a szervezőknek és a támogatóknak: Csoóri Sándor alap, Sarmasági RMDSZ Szervezete, Sarmasági Polgármesteri Hivatal és Pro Sarmaság Kulturális egyesület. Köszönjük mindenki munkáját, aki valamilyen módon hozzájárult ahhoz, hogy egy ilyen színvonalas műsor jöjjön létre községünkben.  

Ballai Erzsébet