Erdélyi magyar egyéni vállalkozók és kisgazdák estek volna el EU-s finanszírozástól – a problémára RMDSZ-es javaslatra született megoldás
4500 egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyt (PFA) töröltek az elmúlt időszakban, értesítés nélkül, a cégjegyzékből. Ezek közül 577 nyert Európai Uniós támogatást, amely veszélybe került a felszámolást következtében. Az érintettek között számos erdélyi gazda is jelezte a gondot – nyilatkozta Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor.
A felszámolt vállalkozásokat újra be lehet jegyeztetni, a megnyert támogatásokat pedig újra meg kell pályázni hívta fel a figyelmet Antal Lóránt: a támogatásban részesülő kisvállalkozók visszakapják a jogosultságot, ám újra kell igényelniük azt. A törölt engedélyek közül, április első hetéig, 2514-en kérték az újra bejegyeztetést, tette hozzá.
„Erdélyben 75 ezer magyar ember gazdálkodik, az APIA-s támogatás sokat segített az elmúlt 12 évben. Mi azért dolgozunk, hogy a papírmunka csökkenjen, elfogadhatatlan, hogy a hatóságok cselekvésének következtében a gazdáknak még több gondjuk van, és eleshetnek az Uniós támogatásoktól” – mondta el Antal Lóránt.
A gazdaságügyi szakpolitikus emlékeztetett: egy 2016-ban jóváhagyott kormányrendelet értelmében két év állt a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA) és egyéni vállalkozók (ÎI) rendelkezésére ahhoz, hogy tevékenységi skálájukat szűkítsék, alkalmazottjaik számát pedig csökkentsék a megadott keretek értelmében.
A határidő lejártával, a tavalyi év végén a hatóságok törölni kezdték a cégjegyzékből azokat, akik nem tettek eleget a követelménynek. „Eddig 4500 engedélyezett magánszemélyt töröltek, és de az eljárás összesen 29 ezer személyt érint. A cégbíróság nem értesítette az érintetteket annak érdekében, hogy azok a mulasztást időben jóvátehessék, és ne essenek el fontos támogatásoktól, ne szűnjenek meg folyamatban lévő szerződéseik” – hívta fel a figyelmet a szenátor, majd hozzátette: véleménye szerint a szankció aránytalan, és ellehetetleníti az érintettek tevékenységét.
A megoldás a szenátus szakbizottságában született meg, amelynek a Hargita megyei szenátor is tagja. Antal Lóránt kezdeményezésére a szenátus gazdasági bizottsága összehívta a cégbíróság (ORC) és a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) vezetőségét, illetve a szaktárca képviselőit az ülésen pedig közösen találtak megoldást a problémára:„a cégbíróság arról biztosított, hogy minden érintett vállalkozását ingyenesen, az eredeti néven és adószámon újra bejegyzik, így minden cégdokumentum és megkötött szerződés érvényben marad” – mondta el a szenátor.
A Hargita megyei szenátor figyelmeztetett: tudomása van arról, hogy némely megyei cégbíróság nem hagyja jóvá a kéréseket. „Arra kérem a média képviselőit, segítsenek abban, hogy az információ minél több erdélyi magyar vállalkozóhoz eljusson, és arra kérek minden magyar gazdát és vállalkozót, hogy a szenátori irodám elérhetőségein azonnal jelezzék, ha újrajegyzéskor akadályba ütköznek, hiszen a szenátus bizottságán keresztül, a hatósággal kötött egyezmény értelmében, az RMDSZ azonnal jelezheti a problémát a központi cégbíróságnak” – nyomatékosított Antal Lóránt.