Olvasótábor Öregapó madaraival

A Sarmasági 1-es Számú Szakképző Iskola könyvtára (Sarmasági Dokumentációs és Információs Központ) nem első alkalommal adott táborozó helyet a nyári szünidő alatt az olvasni vágyó gyerekeknek.

Az idei nyáron augusztus első hetében került sor egy újabb olvasótábor megvalósítására, melyen 32 olvasni vágyó kisdiák ismerkedhetett meg Lázár Ervin Öregapó madarai című elbeszélésével. A tábor megálmodója s egyben főszervezője, iskolánk könyvtárosa, Erdei Gabriella a következőképpen mesél az erre az alkalomra kiválasztott könyvről: ,,Gyerekkorom élményei ihlették a tábor témáját. Boldog gyerekkorom volt, nyaranta édesapámmal sokat barangoltunk a természetben, akkor még nem voltak okos kütyük. Szóval nagyszüleim egy tanyán laktak, és az odavezető úton nagyon sok madarat, állatot, növényt láttunk. Édesapám mindennek tudta a nevét, nagyon sokat mesélt róluk. Neki köszönhetem, hogy ennyire szeretem a természetet. Mintha édesapámat hallanám, amikor öregapó mesél a nyári meleg estéken a tornácon, de ugyanakkor fülembe cseng a különböző madárhangok füttyögve való utánzása is, amit apámtól hallottam. Lehet, ezek a dolgok az élet apró mozzanatai voltak, mégis szívembe égtek.”

A gyermekkori emlékek mellett a könyvtárosnő szem előtt tartotta az olvasás iránti vágy kialakítását s ennek ébrentartását, ez által is motiválva az olvasás iránti szeretetet: ,,Ha ezt a könyvet a kezedbe veszed, és elolvasod, te is részese lehetsz, az elbeszélésen keresztül öregapó történeteinek. A meghitt beszélgetések, közös kirándulások során mégis sok érdekességet tudnak meg a gyerekek a madarak életéről. Ilyen kérdésekre kapunk választ, hogy miért nem szabad baglyot lőni, hogy valóban halálmadár-e a kuvik, megtudhatjuk, hogy messziről hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a gólyát és a gémet, meg hogy mi történik, ha egy fészekbe véletlenül két kakukktojás kerül.

Lázár Ervin Öregapó történetei nagyon szépek, és igazak. Szívhez szóló, rövid történeteit, úgy tudta megírni, mint amire csak a betű és a szó legnagyobb mágusai képesek, akik egy-egy rövid mondattal képesek felidézni bennem gyerekkorom legszebb pillanatait. Remélem, te is mindig szeretettel fogsz emlékezni erre a könyve. Ne feledd: A könyvek arra valók, hogy megtaláljuk bennük önmagunkat.”

A megfelelő motiváció el is érte a hatását, mert lelkes csapattal telt meg a könyvtár az olvasótábor mind az öt napján. A gyerekek lelkesedésének ébren tartása érdekében igyekeztünk változatos programokat beiktatni, hogy minden egyes nap valami új dologgal térjenek haza, ugyanakkor a napi program összeállításakor bizonyos szempontokat is szem előtt tartottunk. Minden nap sor került olvasásra, írásbeli feladatok megoldására, fejlesztő és ügyességi játékra, kézimunkálásra, énektanulásra.

Az első napunk az ismerkedés jegyében zajlott. Annak ellenére, hogy azonos korosztályú gyerekek vettek részt a táborban más településről is érkeztek gyerekek, így fontosnak tartottuk, hogy egymással közelebbről is megismerkedjenek. Ebben segítségünkre volt a Ha fonni akarunk, fonjunk koszorút című körjáték. A játék ideje alatt mindenkinek sikerült bemutatkoznia elénekelve a saját nevét s idő közben a kitűzője is a nyakába került, melyen a keresztnévhez egy hozzáillő madárnév is társult vezetéknév gyanánt, amit utolsó nap használtunk is egy újabb játék keretén belül. A bemutatkozást követően madaras kártyák segítségével létrejöttek a csoportok s mindenki elfoglalhatta a helyét a megfelelő asztalnál, mely újabb lehetőség volt az ismerkedésre és a csoportmunkára.

A személyes ismerkedést követte az olvasótábori könyvvel való ismerkedés. A könyvtárosnő gyerekkori élményeit megosztotta a hallgatósággal is, elmesélte miért is esett a választás ezen a nyáron épp erre a könyvre, majd bemutatta röviden az író életrajzát is. A figyelemfelkeltést követően az asztalokon várakozó könyvek kinyíltak s kezdetét vette az olvasás. Erre a napra A rejtőzés nagy mestere és Ki mondta, hogy halálmadár? című fejezetek voltak kijelölve.

Az olvasást követően sor került a felolvasott szövegrész megbeszélésére, írásban is rögzítve voltak a szerzett információk érdekes feladatlapok által. Az elbeszélés sorai ihlették a tízórai szünetben való finomságok elfogyasztását, mivel öregapó történeteinek hallgatása közben a gyerekek zsíros kenyeret fogyasztottak.  A táborozó gyerekeknek is alkalmunk volt megízlelni a frissen sült házikenyeret zsírral megkenve s hozzá iskolánk magaságyásából frissen szedett zöldségeket szedtünk.

A szünetet követően baglyos könyvjelző készült s mindez daltanulással és szabadtéri játékkal egészült ki. A nap végén a tevékenységgel kapcsolatos érzéseikről írhattak a gyerekek, melyet a hálazsákba, illetve a méregzsákba helyezhettek el.

A második nap is ismerkedő játékkal kezdődött, a csoportalakítást követően folytatódott az elbeszélés olvasása a Karóba húzott bogarak és a Verébvadászok című fejezetekkel. Az olvasónaplóban újabb érdekes feladatlapok vártak megoldásra. A napi témához kapcsolódóan mindenki elkészíthette a saját textilmadarát. Az előre megvarrt madárka sablont a gyerekek kitömték vatelinnal, szemet varrtak neki gyöngyszemekből, végül akasztót, hogy a megfelelő helyre tudják felfüggeszteni a csodás textilmadárkákat. Babzsák játékkal zárult a nap, s az előző naphoz hasonlóan mindenki értékelhette a napi tevékenységeket a hálazsák és méregzsákba került cetlik által.

Vidáman indult a harmadik nap is, az ismerkedő játék mellett helyet kapott a tábor spontán módon kialakult zenekara, akik a hangzó csövek megszólaltatása által tették hangulatossá a reggeli találkozást. Az újabb csoportok létrejötte után Doktor Hertelendi, a seregély című fejezettel ismerkedtek meg a gyerekek. A szövegfeldolgozást az olvasónapló feladatlapjai mellett a Mini Lük okostábla játék 

tette próbára a csoportok madarakkal kapcsolatos ismereteit szólások és közmondások terén. A kézimunka sem maradhatott ki ezen a napon sem, egy újabb csodás madárka készült el színes fonalakból. A kedvenc szabadtéri játékkal, a döglött hangyákkal fejeztük be a napi tevékenységet. A nap kiértékelése a megszokott módon történt.

A reggeli találkozó ismét játékra hívta a táborozó gyerekeket, s megszólalhattak a hangzó csövek is mindannyiunk örömére a negyedik napon is.

A csoportok kialakulását követően folytatódott az olvasás A csalafinta kakukk című fejezettel. A felolvasott szövegrész megbeszélése után egyénileg és közösen került sor az olvasónapló feladatainak megoldására. Ezt követően igazi alkotóműhellyé alakult át a könyvtár. A résztvevők fele madártollas kulcstartókat készíthetett UV gyanta által, meghívott vendégünk, Tóth Bettina Klára segítségével, s ezzel párhuzamosan fantáziamadarat készítettek csoportosan a gyerekek. Eredményes napunkat újabb szabadtéri játékkal zártuk iskolánk zöld övezetében.

Utolsó tábornapunk a már megszokott módon, azaz játékkal indult. Mivel egymás keresztnevét már mindenki tudta, így próbáltuk megjegyezni egymás vezetéknevét is, amely egy madárnevet takart a Kedves szomszéd nevű játék segítségével.

Erre a napra a könyv utolsó két fejezete Szabad-e gólyát lőni? és Minden madár hazatalál maradt felolvasásra és feldolgozásra. Az olvasónapló feladatainak megoldása egy újabb fejlesztő játékkal egészült ki a BEE-Bot-tal, amely minden gyerek tetszését elnyerte. A robot méhecskét úgy kellett programozzák a gyerekek, hogy útja során eljusson a helyes megoldáshoz.

 Utolsó napról lévén szó, hangsúlyt fektettünk az ünneplésre is. Az ünnepi asztalra saját készítésű bagoly formájú vajas keksz és limonádé került. A finomságok elfogyasztása után a heti élményeikről számolhattak be az APÓ TV-nek a gyerekek. Örömmel hallgattuk, hogy sok élménnyel, gazdag ismerettel térnek haza.

A díjkiosztót megelőzően tűzijáték gyanánt vízibombákat szórtak szét a gyerekek az udvaron, ezzel is fokozva a hangulatot.

Ünnepi keretek között sor került a gyerekek egész heti tevékenységének értékelésére, mindenki átvehette a megérdemelt oklevelet és érmet.

Programsorozatunk, mely könyvtárunk életében már az ötödik olvasótábor, most is sikerrel, vidámsággal zárult. Az előző évek pozitív tapasztalatait kihasználva, még több közös olvasást iktattunk be, így teljes egészében a könyvtárban olvastuk ki Lázár Ervin Öregapó madarai című könyvét.

Gratulálunk minden lelkes résztvevőnek!

Köszönjük iskolánk vezetőségének, hogy minden évben biztosítja a könyveket amiből olvasunk.

Drága Szülők! Az újbóli megerősített bizalom arra kötelez minket, hogy továbbra is elkötelezetten, kitartással, következetesen dolgozzunk és népszerűsítsük az olvasást.

Nagyon nagy öröm volt látni, hogy mind a 32 gyerekben ott van az olvasás szeretete, valamint az igény az olvasásra. Támogassuk őket!

 Erdei Gabriella könyvtárosnő

 Kocsis Gabriella tanítónő

 Tóth Timea tanítónő