Én is beszólok a pálya széléről: építeni, nem rombolni!

Az elmúlt napokban felkapott téma lett a szilágynagyfalui sport, sportklub sorsa. Jó reklám ez számukra, legalább az olyanok is hallhatnak róluk, akik csak távolról követik a futballeseményeket.

A szilágynagyfalui magyar tanácsosok prioritási sorrendet állítva, az idei költségvetésből fontosabbnak tartják egy új iskola építését és orvosi rendelő kialakítását, – megjegyzem, a jelenleginek a mellékhelyiségét az udvaron kell keresni -, valamint a hozzájuk tartozó Bürgezd településen a kápolnaépítést, mint a helyi sportklub jelentős összeggel való finanszírozását. Ezért kígyót-békát kiáltva a magyar tanácsosokra, azzal a címmel kürtölték világgá ezt a „gaztettet”, hogy a SPORTOT pusztulásra, megszűnésre ítélték (Consilierii UDMR din Nușfalău au condamnat la desființare sportul din comună!) Megjegyzem: először a bűnözőket és a csalókat kellene elítélni…

Keep calm! Mondaná az angol. Nem eszik olyan forrón a kását! Emberek, le kell ülni tárgyalni, egy felhívást, észrevételt benyújtani az önkormányzat vezetősége felé – más helyeken ezt így szokták, sőt iktatószámmal iktatni a kérvényt -, nem pedig mint a huligánok, a pálya széléről ordítozni, ebben az esetben a Facebookon, mert ugye a mondás is azt tartja, hogy a futballhoz mindenki ért, de… hadd ne folytassam.

Amennyiben a sportklub vezetősége részéről érkezik egy ilyen észrevétel, megjegyzés, és diplomatikusan hajlandóak lesznek a problémájukat vázolni, választ adva néhány kérdésre, például, hogy az önkormányzat támogatása mellett, milyen más forrásokból gazdálkodnak, gazdálkodtak, mert a játékosok fotói alatt világosan látszik, hogy méltányos, nem kis jövedelemmel rendelkező szponzorok támogatását élvezik. Gondolom, minden forrási lehetőséget kiaknáznak, nem csak a sült galambot várták, és a pénzzel teli zsákot. Ha már a gyermekeket említették, és velük „takaróztak”, felvetődik a kérdés: önzetlenül edzették-e a fiatalokat, vagy a gyerekek fizettek-e azért, hogy a csapatban játszhassanak. Továbbá, tudni kellene, hány alkalmazott bérét állja a helyi önkormányzat.

Ne feledjük: a legfontosabb a közösség, a fiatalok érdeke, nem pedig a személyes érdek. A magyar tanácsosok, akikkel a „gond” van, támogatják a sportot, de ha nem lesznek modern oktatási intézmények a településen, Nagyfalu nem a klubjáról lesz híres, hanem az omladozó falú iskolájáról és az orvosi rendelő udvarán lévő WC-ről. Néhányuknak lehet, hogy az elmúlt több mint tíz évben ez kevésbé volt fontos, de az RMDSZ tanácsosoknak NEM!

Amennyiben minél hamarabb elindul e két projekt, és ismert lesz az ezekkel járó kiadás, költség, annál hamarabb készül el a költségvetéskiegészítés is. Visszatérve: a magyar tanácsosok támogatják a sportot, amely nem csak a focit, hanem a kézilabdát, az atlétikát, és még lehetne sorolni… is magába foglalja. Ne feledjük a kézilabdacsapat kiváló eredményeit se, az iskolások a tavaly ország-világ előtt bizonyítottak, második helyezéssel tértek haza a versenyről.

Keep calm! Nincs elítélve a szilágynagyfalui sport!

Utóirat: a héten tudomásomra jutott, hogy az önkormányzat egyik alkalmazottja a sporttal kapcsolatos feladatokért felel: takarít az öltözőkben, füvet nyír a pályán, javítja a hálót, kaput, rendben tartja a sportolók mezeit. Évi fizetését nem hozzuk nyilvánosságra.

Az önkormányzat a GAL-Tövishát Akciócsoport keretén belül megpályázta a pálya bekerítését, erre további 10 ezer lejt különítettek el, mint önrészt.

A működtetésre (víz, villany stb.) csaknem 80 ezer lejt szánt az önkormányzat.

A sportcsarnokban zajló délutáni aktivitásokért szintén felel egy fizetett illető.

A közmunkások hetente besegítenek, hogy a sportolók tiszta és rendezett sportcsarnokban és pályán edzhessenek.

Ha egy rövidke számítást végzünk, ez meghaladja a 200.000 lejt…