Szilágy megye: a zilahi magyar céhekről nyílt kiállítás

Zilahi céhekről nyílt nemrég időszakos kiállítás a Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum történelmi részleg pincegalériájában.

Zilah mezővárosi rangját 550 éve kapta Mátyás királytól, így az idei kiállítások, a mostanihoz hasonlóan, a sokévszázados vásári, városi sajátosságokra összpontosítanak.

A kiállítás a zilahi céhek témáját járja körül, a 18. századi megjelenésüktől a 20. századig. Ezúttal a gyűjtemény a céhekkel kapcsolatos dokumentumokat és tárgyakat emeli ki. Belátást enged a helyi kézműves céhek kevésbé ismert történetébe, a kézművesek első, legjobban szervezett és leghosszabb életű egyesülési formájába, amely fennmaradt a kommunista rendszer hatalomra jutásáig.

Szabó Attila muzeológus elmondta, ez mind magyar vonatkozású történelem, mert minden zilahi céh, ami valaha létezett, a magyar társadalom tagjaiból alakult. Zilahon 1920-ig magyar társadalom volt. A Kraszna utcai házak patak fele eső része mind mesterházak voltak. Elöl az utcafronton lakott a család, hátul az udvarban, a kisebb épületekben voltak a műhelyek és az inasok szobái.

A múzeumba csak öt céhnek a hagyatéka került, de a városban számos céh működött. A termékek közül a fazekas céhek portékájából, a cserépedényekből számos darab látható, valamint a céh ládája, két pecsétje, följegyzéseket tartalmazó füzetek, melyeket a céhüléseken vezettek jegyzőkönyvszerűen, ebbe jegyezték fel a problémákat, a megtárgyalandó dolgokat, a végzéseket, döntéseket. Ezen kívül a mészáros, a csizmadia, a tímár céh egykori eszközei is fellelhetők a teremben.

A kiállításról részletesen a Szilágyság hetilapban és a https://maszol.ro/kultura/Szilagy-megye-a-zilahi-magyar-cehekrol-nyilt-kiallitas oldalon olvashatnak.