A kormány mai ülésén elfogadta a sportminisztérium által kezdeményezett új Országos Sportstratégiát. A keretdokumentum a következő évtized fejlesztési elképzeléseit és irányait határozza meg a sport területén. Legfontosabb célkitűzései, fejlesztési pillérei a közösségi sport, az iskolai sport és a teljesítménysport.

„A mai nap történelmi a romániai sport számára, egy olyan mérföldkő, amely 2023-2032 közötti periódusra hosszútávú irányvonalat és reformokat határoz. Hatalmas lehetőség a romániai sport fejlődésére, hiszen konkrét célkitűzésekre épül, iránymutató és egységes stratégiát határoz meg 2032-ig. Nemcsak a versenysportot támogatja, hanem megoldásokat nyújt a tömegsport, az iskolai sport és szabadidősport fejlesztésére is. Az RMDSZ célja, hogy a kormányzati szerepvállalásunk során mindenki számára elérhetővé tegye a mozgást, minél több sportlétesítményt építsen a lakosság számára, egészségesebb és aktívabb társadalmat építsen, támogassa a csúcsteljesítményt. Ennek értelmében szükség volt egy olyan átfogó stratégia kidolgozására, amelynek eredményeként a sportot országos prioritássá tehetjük, minél több személlyel szerettethetjük meg a mozgást, élettel tölthetjük meg a tereket” – hangsúlyozta Novák Károly-Eduárd sportminiszter.

Az Országos Sportstratégia elfogadására nagy szükség volt, de ennek mielőbbi gyakorlatba ültetése elsőszámú prioritás, hiszen Románia lakosságának 62 százaléka nem végez semmilyen sporttevékenységet. Az okok összetettek: közel felének nincs rá ideje, van, akiket nem motivál a sport, és van, aki betegség miatt nem sportol. Majdnem minden tizedik személy naponta több mint nyolc és fél órát ül, mi több, a romániai lakosok 13 százaléka még 10 percet sem sétál egy héten, derül ki az Eurobarometer adataiból. A felmérés arra is rámutat, hogy a 15 és 24 év közöttiek sportolnak a legnagyobb arányban és ez az arány az életkor előrehaladtával csökken. Az oktatási intézmények nem rendelkeznek megfelelő sportinfrastruktúrával, vagyis nincs minden iskolának sportolásnak alkalmas tere. Három évvel ezelőtt 7001 iskolából csupán 5571 rendelkezett saját sportpályával, míg 4851 oktatási intézménynek volt tornaterme. Az iskolai heti 1-2 tornaórát kiegészítően meg kell teremteni a lehetőséget a diákoknak, hogy tanórákon kívül is sportolhassanak. 

Ugyanakkor jelenleg Romániában az állami finanszírozású klubok öt tárca (sport, oktatási, védelmi, belügy és szállításügy) és az Olimpiai Bizottság alárendeltsége alatt működnek. Annak érdekében, hogy feloldjunk egy diszkriminatív megkülönböztetést és hatékonyabb finanszírozási elosztásban részesítsük őket, átcsoportosításra van szükség és az állami klubok mellett a magánklubok finanszírozását is biztosítani kell.

A romániai sport 70 stratégiai célkitűzése között a következők szerepelnek:

– A hagyományos olimpiai sportágak előtérbe helyezése;

– Egy átlátható, kiszámítható sportpiramis-rendszer létrehozása, előtérbe helyezve a kiemelt sportágakat;

– A sportstruktúrák és a sportbázisok decentralizálása;

– A szövetségek finanszírozása hosszútávú stratégiák alapján, az olimpiai és paralimpiai játékokra való kvalifikálás céljából;

– Regionális kiválósági központok, olimpiai központok (6 nyári és 3 téli) létrehozása a teljesítménysportolók számára;

– Infrastruktúra kiépítése, amely a kiemelt sportágak fejlesztésére összpontosít;

– Kormányzati programokon keresztül történő beruházás új tevékenységek létrehozására, azért, hogy a sportbázisokat élettel töltsük meg;

– Új sporttörvény kidolgozása;

– Az edzői szakképzés rendszerének kidolgozása a sporttörvény keretén belül;

– Olyan rendszer létrehozása, amelyben a korábbi élsportolók elsőbbséget élveznek a sportba való visszatéréskor.

Kiemelt intézkedések a teljesítménysportban:

–       A sportminisztérium integrálása az új intézményi struktúrába, amelynek szerepe a szabályozás, koordináció és ellenőrzés a sport területén;

–      A sportágak osztályozása a három kulcsfontosságú stratégiai tényezőhöz viszonyítva;

–      A decentralizáció folytatása a helyi hatóságokkal együttműködve;

–      Országos sportinfrastruktúra-beruházási program kidolgozása a következő 10 évre;

–      Versenyképes humánerőforrás – országos program kidolgozása a sportszakemberekre összpontosítva: az edzők, sportolók, technikai személyzet karrierrendszere és javadalmazása.

A következő lépés egy memorandum-tervezet előterjesztése lesz, amely az új sporttörvény alapját képezi majd. A tervezetet egy széles körű intézményközi együttműködési folyamat keretében, több minisztérium szakembereinek bevonásával, valamint a sport területén érintett valamennyi érdekelt féllel folytatott konzultáció révén dolgozzuk ki.