Thu. Nov 21st, 2024

Népszámlálási adatok: a megyék nagy részének csökkent a lakossága az elmúlt tíz évben

Az összesen 42 romániai megyéből (beleértve Bukarestet is) 39-nek csökkent a lakossága az elmúlt tíz évben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

A 2022-ben végzett népszámlálás ideiglenes eredményei szerint Románia állandó lakossága 19.053.815 fő, azaz 1,1 millió fővel kevesebb a 2011-ben végzett népszámláláson jegyzettnél. Az állandó lakosságon belül többségben vannak a nők (9,808 millió, 51,5 százalék) és a városon élők (9,941 millió, 52,2 százalék).

A demográfiai elöregedés folytatódott az elmúlt tíz évben, a 2011-es népszámláláson regisztrált 40,8 évről 42,4 évre nőtt a lakosság átlagéletkora. A 2022-es adatok szerint a nők átlagéletkora 44,1 év, a férfiaké 40,6 év. Az északkeleti régió lakossága a legfiatalabb, itt 40,8 év az átlagéletkor, ezzel szemben délnyugaton 43,7 év. Megyék szerinti lebontásban Ilfov megye lakossága a legfiatalabb, itt 38,6 év az átlagéletkor. A lista végén Teleorman megye áll 46,3 éves átlagéletkorral.

Az ország legkisebb községe a Hunyad megyei Batrina (Bătrâna), amely mindössze 88 lakost számlál, a legnagyobb pedig a Kolozs megyei Szászfenes, ahol 52.735-en élnek. Tíz évvel ezelőtt is a Kolozsvár melletti település volt a legnépesebb község, azóta azonban 2,3-szeresére nőtt a lakossága.

A városok közül Tusnádfürdő a legkisebb 1372 lakossal, és Popeşti Leordeni a legnagyobb, 53.431 lakossal.

A népszámláláson a 19,053 millió fős állandó lakosságból 16,568 millió személy nyilatkozott az etnikai hovatartozásáról. A 16,5 millió személy közül 14,801 millióan (89,3 százalék) románnak, 1,002 millióan (6 százalék) magyarnak, 569.500-an (3,4 százalék) romának vallották magukat. A 20 ezres létszámot meghaladó etnikai közösségek az ukránok (45.800 fő), a németek (22.900) és a törökök (20.900).

A magyar nemzetiségűek többségben vannak Hargita (85,7 százalék) és Kovászna megyében (71,8 százalék), és a lakosság jelentős hányadát teszik ki Maros (35,6 százalék), Szatmár (31,4 százalék), Bihar (22,3 százalék) és Szilágy (20,8 százalék) megyében.

A roma nemzetiségű lakosság eloszlása viszonylag egyenletes, a lakosságon belüli részarányuk a Bukarestben jegyzett 0,8 százaléktól a Maros megyében regisztrált 9,7 százalékig terjed. A romák viszonylag magasabb, 6 százalék feletti arányban vannak jelen Szilágy (8,6 százalék), Bihar (7,3 százalék), Ialomiţa (7,2 százalék), Călăraşi (6,9 százalék) és Mehedinţi (6,2 százalék) megyében.

A legtöbb ukrán Máramaros (25.700 fő), Suceava (7900 fő) és Temes (4100 fő) megyében él, az ebben a három megyében élők teszik ki ennek a népcsoportnak a 82,3 százalékát.

A népszámláláson 16,551 millió személy nyilatkozott az anyanyelvéről: 91,6 százalékuk a románt, 6,3 százalékuk a magyart jelölte meg a válaszában. A roma anyanyelvűek aránya 1,2, az ukrán anyanyelvűeké pedig 0,2 százalék.

A felekezeti hovatartozásáról 16,397 millió személy nyilatkozott: 85,3 százalék az ortodox, 4,5 százalékuk a római katolikus, 3 százalék a református vallást jelölte meg a válaszában.

A római katolikus felekezetűek Hargita megyében többségben vannak (66,2 százalék), Kovászna megyében pedig a lakosság több mint egyharmadát teszik ki (34,7 százalék). Ugyanakkor 10 százalék feletti arányban vannak jelen Neamţ (11,1 százalék), Szatmár (16,9) és Bákó (17,3) megyében is.

Kovászna megye a magukat reformátusnak vallók közel egyharmadát (32,8 százalék), Maros megye közel egynegyedét (24,9 százalék) adja. Négy másik megyében meghaladja a 10 százalékot a reformátusok aránya: Szilágy megyében 17,8, Szatmár megyében 17,2, Bihar megyében 16, Hargita megyében 12,1 százalék.

Az állandó lakosság közel fele (47,9 százalék) házasságban él, 4,495 millióan közülük férfiak, 4,629 millióan nők. Ötből két személy soha nem volt házas, a teljes állandó lakosság 5,2 százaléka özvegy.

A házasságban élők aránya Bukarestben a legkisebb, 44,4 százalék. Az ország tíz megyéjében a lakosok több mint fele házasságban él, a részarányok az Olt megyei 52,2 százalék és a Szilágy megyei 50 százalék között mozognak. Az egyedülállók aránya Kovászna megyében a legnagyobb (43,7 százalék), és Hunyad megyében a legkisebb (35,9 százalék).

A népszámlálási adatok szerint az aktív népesség 8,185 millió fő, közülük 7,689 millió személy munkavállaló, 495.800-an munkanélküliek. Az inaktív népesség 10,868 millió személyből áll, akiknek kétötöde (39,5 százaléka) nyugdíjas vagy szociális segélyben részesül, közel egyharmada (32 százalék) pedig diák és egyetemi hallgató.