Arany Jánost ünnepelték Szilágynagyfaluban
Főhajtással, ügyességi- és versmondó versennyel, nyelvművelő vetélkedővel és kulturális műsorral vette kezdetét a hétvégén a XV. Arany János Napok Szilágynagyfaluban.
Vasárnap, helyi népviseletbe öltözött hölgyek és férfiak siettek a felújítás alatt lévő református templomba, ahol Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Különleges pillanatnak lehettek tanúi a jelenlévők: az igehirdetést megelőzően keresztelést tartottak, mely bizonyítja, érdemes munkálkodni, dolgozni, mert van utánpótlás, lesz jövő.
Szőnyi Levente parókus református lelkész elmondta, „csodálatos dolog, hogy van kultúránk, anyanyelvünk, hogy ezer éve itt vagyunk a Kárpát-medencében, az anyanyelvünket beszéljük és megéljük kultúránkat”. Hogy lesz-e 30. Arany János napok, többnyire nem a jelenlévőkön múlik, tette hozzá, hanem a keresztelendő kislányon, a fiatalokon, a következő generáción, amely szintén a szívében kell hordozza ezeket az értékeket.
Csűry István püspök ünnepi beszédében feltette a költői kérdést: kicsoda és kié Arany János? Joggal kérdezik ezt a nagyszalontaiak, de magukénak vallják a szilágynagyfaluiak is, az egész magyar nemzet, a klasszikus magyar irodalom, világirodalom, valamennyien mind. Az, aki a szépet, a jót, a becsületes dolgot, az előre látót, a célhoz érkezőt szereti, joggal mondhatja: a miénk. Arany János sugározni tudta önmagából a jót, a lelkesítőt, a hitet, ami a magyar nemzet megmaradásáról szólt, emelte ki igehirdetésében a püspök.
A felújítás alatt lévő templom kapcsán Szőnyi Levente kiemelte, nemcsak a levert vakolatot kell nézni, hanem a múltat is: 200 évvel ezelőtt Nagyszalontán élt Arany János, 400 évvel ezelőtt viszont itt, Szilágynagyfaluban élt az Arany család, és ezek a téglák, kövek, amelyek a levert vakolat miatt most láthatóak, már akkor a falban voltak, amikor az Arany család itt ült a padokban. „A templomépítésre még Mátyás király adott engedélyt Budán, és Szilágynagyfalu már akkor a térképen volt, amikor sem New York, sem Los Angeles nem szerepelt a térképen. Ne csak a csúnya téglákat és köveket lássuk” – fogalmazott. És bár 1660-ban a templom komoly pusztításnak volt kitéve a törökök miatt, kétszer is leégett a tetőzete, a falak akkor is álltak és ma is állnak. A jelenlévők pedig megtöltik Arany János nyelvével, anyanyelvükön szólítják és köszöntik egymást, hallgatják az igét. És mindez Isten nagy szeretetének, megtartó erejének és a közösség összetartásának köszönhető, amivel ezt a templomot őrzik ma is, mondta a lelkipásztor.
Az ünnepségről részletesen a https://maszol.ro/kultura/Arany-Janost-unnepeltek-Szilagynagyfaluban?fbclid=IwAR08QdzhcksqkrdGF30yu4GOGSxAUoQZpQcjM9sd5nKeTsd5djyd3EPaeMY honlapon és a Szilágyság hetilapban olvashatnak.