A kormány szeptember 21-i ülésén elfogadta a körkörös gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiát, amelyet a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinálásával dolgoztak ki. A dokumentum 14 romániai gazdasági ágazatról ad áttekintést a körforgásos potenciáljukat tekintve, egyértelmű általános irányvonalat szabva a lineárisról a körkörös gazdasági modellre való átmenet felgyorsítására. Az átmenet sikerének kulcsa a gazdasági fejlődés elszakadása a természeti erőforrások használatától és a környezet rombolásától.

„A körkörös gazdaság elveinek alkalmazása az egész Európai Unió gazdaságában mintegy 700 000 új munkahely teremtését és az európai bruttó hazai termék további 0,5%-os növelését jelenti 2030-ig. A kihívásokkal teli nemzetközi környezetben a körforgásos gazdaság lehetővé teszi a nyersanyagimporttól való függés csökkentését, amely magas szintű Romániában és Európában.  Örömömre szolgál, hogy sikeresen koordináltuk ennek a Stratégiának a megvalósítását, ami teljes mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a 2030-ig szóló menetrend 17 Fenntartható Fejlődési Célját megvalósítsuk” – mondta Borbély László, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora.

A Körkörös Gazdasági Monitoring Keretrendszer által kiadott statisztika szerint Románia az Európai Unió (EU) azon országai közé tartozik, ahol az erőforrások termelékenysége, a bruttó hazai termék (GDP) arányában mért hulladéktermelés, a hulladékkezelés és a felhasználás, valamint a gazdaságban újrahasznosított anyagok tekintetében alacsony a teljesítmény.  Másrészt Romániában az egyik legalacsonyabb a hazai anyagfelhasználásra vetített hulladékképződés az EU-országok között, ami kedvező kilátásokat kínál a teljesítmény javítására a körkörös gazdaság gyakorlatának átvétele terén. A dokumentum leszögezi, hogy Romániában a körkörös gazdaság által feltételezett valamennyi szakaszban jelentős fejlődési potenciál rejlik, a nagyobb erőforrás-hatékonyságtól és a másodlagos anyagok termelési felhasználásától a jobb hulladékgazdálkodásig és -megelőzésig.

A következő lépés a Cselekvési Terv kidolgozása, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz a körkörös potenciál maximalizálására hét gazdasági ágazatban: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, autóipar, építőipar, fogyasztási cikkek, mint például az élelmiszerek és az italok, csomagolás, textilipar és elektromos berendezések, elektronika, valamint két horizontális ágazatban: a víz- és a hulladékgazdálkodás területén.