Az őszi parlamenti ülésszak és a kormányzat prioritásairól beszélt Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes a 10 perc Bukarest legújabb adásában. A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ a tavalyi kongresszus óta a bukaresti munkát a családok biztonsága érdekének rendeli alá, és legyen bármilyen változás, például a szomszédunkban kitört háború: a cél továbbra is a családalapítás és a gyermekvállalás támogatása marad.

Az őszi időszak első számú prioritása a háztartási fogyasztók védelme és a vállalkozások támogatása, ezért a csütörtöki kormányülésen meghosszabbították azt a sürgősségi kormányrendeletet, ami immár 2023. augusztus 31-ig biztosít lehetőséget az energiaárak kompenzációjára. A lakosság számára marad a 0,68 lejes díjszabás kilowattóránként havi 100 kilowattos fogyasztásig, nem módosult a 0,8 lejes díjszabás sem, amit a 100 kWh fölötti fogyasztásnál kell fizetni, viszont a felső határértéket csökkentették 300-ról 255 kilowattórára. A gáznál is marad a kompenzáció, vagyis 0,31 lej kilowattóránként a fogyasztástól függetlenül. A kis- és középvállalkozások, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági termelők a fogyasztás 85%-ára kapnak kompenzációt.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter koordinálásával az RMDSZ támogatási rendszert fog kidolgozni azok számára is, akik fával vagy faalapú tüzelőanyaggal fűtenek, hiszen ezek ára is jelentősen nőtt, megháromszorozódott.

Az őszi ülésszak folyamán két oktatási törvényt, egy közoktatási törvényt és egy felsőoktatási törvényt fognak elfogadni Bukarestben. A Szövetség a nyár folyamán egyeztetett a szakmai szervezetekkel, hogy olyan törvények születhessenek, amelyek megőrzik az anyanyelvi oktatást, a versenyképességre és a minőségre fókuszálnak, ugyanakkor biztosítják a szükséges finanszírozást mind az állami, mind a felekezeti, mind pedig a magánoktatásban. „Amennyiben sikerül egy olyan tartalmi egyezséget kötni a koalícióban, a kormányban, amely számunkra elfogadható, akkor azon leszünk, hogy az oktatási törvényeket felelősségvállalással fogadja el a kormány. Ez így történt ezelőtt 11 évvel is, és ezt azért tartjuk fontosnak, mert másképpen minden egyes cikkelyhez módosító javaslatokat fognak benyújtani, különösen a kisebbségi oktatással kapcsolatos cikkelyekhez, és ezeknek a kivédése sokkal egyszerűbb, hogyha felelősségvállalással fogadja el a kormány” – tette hozzá Kelemen Hunor.

A kisebbségi törvényt az ősz folyamán az RMDSZ egyeztetni fogja a koalíciós partnerekkel, és bár a háborús helyzet ennek sem kedvez, a miniszterelnök-helyettes azt reméli, hogy a koalíciós tagokat sikerül meggyőzni annak támogatásáról, amit az Alkotmány is előír, és amivel Románia a mai napig adós. „Az RMDSZ egy jó törvényt akar elfogadtatni, és nem egy kommunikációs maratonba belefogni. Ez nem egy politikai verseny, nem arról szól, hogy ki a győztes, ki a leghangosabb, hanem hogy egy olyan törvényt fogadjunk el, amely a nemzeti közösségeknek, így a romániai magyaroknak is megteremti azt a törvényes keretet, amely az identitás megőrzésének az intézményes formáit, a döntési mechanizmusokat tartalmazza” – tette még hozzá.

A schengeni csatlakozás kapcsán a miniszterelnök-helyettes elmondta: méltánytalan, ami Romániával 2011 óta történik, hiszen a schengeni csatlakozás technikai feltételeit az ország már teljesítette. Most ismét abban bíznak, hogy év végéig, jövő év elejéig előrelépés történik, és az Európai Unió tagállamai támogatják Románia csatlakozását.