Sat. Nov 23rd, 2024

Hű szeretőd vagyok én

Monói népdalok

Egyelőre 88, a Monói Asszonyok Népdalcsoportja által énekelt népdalt sikerült rögzíteni 2021. január 31-én és augusztus 1-jén, majd lejegyezni a megjelenés előtt álló kis népdalfüzet számára. Izgalmas és meglepetéseket is ígérő volt második és harmadik találkozásunk a monói asszonyokkal. Először 1991-ben találkoztunk a Zilahi Nemzetiségi Fesztiválon. A tövisháti asszonyokat a szamosháti Monóból és Szamosardóról a zilahi tanítóképzőbe került tanítványaim ismerték és hívták meg, akik szívesen jöttek bemutatni szép hangjukon helyi és a tágabb Tövisháton énekelt, ismert népdalaikat. Közöttük sok általánosan ismert népdal található, ezeknek kisebb, helyi jellegzetességekkel ékesített változatai, de vannak köztük a honfoglalás korából fennmaradt, ún. kvintváltó vagy a kvintváltás nyomait őrző népdalok is. Valamennyi szép, érdekes és értékes közös kincsünk a történelmi Szilágyságban, sőt a magyar zenei anyanyelvünk énekkincsei között. Hálásak is vagyunk a monói asszonyoknak, hogy ilyen nagy igyekezettel ápolták ezt a hagyományukat, immár közel negyven esztendőn át.

Lássuk, miket is énekeltek 2021. január 31-én? Egyetlen vasárnap délután 59 népdalt énekeltek el egymás után, másik alkalommal is nyolcat, ezekből négy került be a mostani válogatásunkba, közben a valamikori falusi élet alkalmaihoz kötődő népszokásokról is meséltek, meg felidézték az oda illő rigmusokat, névnapi köszöntőket, a komaság velejáróit, a kalákák szép emlékeit. Azt is elmondták, hogy a népdal-csoport minden tagja az évek során komaságba is került egymással. A csoport megalakulása idején valamennyien 25 év alattiak voltak, majdnem mindenkinek akkoriban születtek gyermekei, tehát egymást hívták meg komának, komaasszonynak. És ha az egyik megtette, a következők sem maradtak ki, ugyanígy tettek, nem voltak még harminc esztendősök és valamennyien komasági viszonyba kerültek egymással.

Ha segíteni kellett egy-egy nagy munka elvégzésében, szívesen segítettek egymásnak, kalákában. A kaláka olyan, hogy „kölcsön kenyér visszajár”. Ezt is szívesen, magától értetődően, a kölcsönösség és a felebaráti szeretet szabályai szerint gyakorolták, mint minden szi­lágysági, tövisháti faluban. …

Gáspár Attila
Folytatás következik