Sun. Nov 24th, 2024

Mondanám, csak tudnám….

A december csupa izgalmas eseményeket hozott a Zsoboki Gimnáziumi Iskola V-VIII. osztályos tanulóinak életébe. A szabadnapokká nyilvánított időszakot hasznosan, eredményesen, sok-sok feladat kipipálásával töltöttük el, hiszen egy háromnapos anyanyelvi képességfejlesztő tábor okán kiruccantunk. A célunk megvalósult, hiszen a szóbeli nyelvhasználat, a beszédkészség fejlesztése érdekében  egyéni és csoportos foglalkoztatás formájában intenzív nyelvgyakorlásra teremtettünk lehetőséget. Változatos formákban, szerepjátékokkal, drámapedagógiás módszerekkel, életízű helyzetekben tapasztaltuk meg az egymással való érintkezés nyelvi eszközeinek lehetőségeit, módját, stílusértékét. Nagy hangsúlyt fektettünk a nyelvi illemtanra, láttatva azt, hogyan teremtünk kapcsolatot másokkal, miként oldunk meg konfliktushelyzeteket anélkül, hogy sértőek lennénk.

Második nap délutánjára a szülőket, a gyermekotthonban dolgozó nevelőket is meghívtuk közénk. Együtt játszva, kicsit másként tanulhattak gyermekeink a felnőttektől. Ellestek játékkal kapcsolatos megoldási stratégiákat, de kényes helyzetek megvitatásában is részt vettek. Igazán remek hangulatban töltöttünk el pár órát együtt, s közösen megfogalmaztuk, hogy több ilyen alkalom kellene.

Napjaink fiataljai számára az ezekben a társas pillanatokban megtapasztaltak elengedhetetlenek, hiszen mellőzve az okoseszközöket, koncentrálva a követelményekre, s közben együttműködve teljesíteni egy-egy játékos feladatot, véleményt formálni egy témával kapcsolatban, kihívást jelent. Aktív szerepet vállalni az együtt töltött idő alatt, a felmerülő problémákra adott helyzetben önállóan megoldást találni, s közös nevezőre jutni, bizony nem egyszerű egy kamasznak.

A Sztánán töltött napok kihívásait kipipáltuk, ugyanakkor terveztünk is, mert felmerültek megoldásra váró helyzetek, feladatok.

Az anyagi finanszírozásért köszönetet mondunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hiszen az ilyen jellegű projektek megvalósítása támogatás nélkül lehetetlen lenne számunkra.

 Gál-Iankó Katalin, projektfelelős